Az alaptörvény kimondja, hogy a központi költségvetésből csak olyan szervezet részére teljesíthető szerződés alapján bármiféle kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete átlátható. A mélygarázsüzletben pedig az állam kétségkívül egy gyanús hátterű magáncéggel boltolt. Meglehet, alkotmányellenesen.
Vajon maradhat-e Áder János a Sándor-palotában? – folyt egy ideig a találgatás, mígnem Orbán Viktor személyesen tájékoztatta őt pár napja, hogy maradhat. Sok vizet azonban vélhetően továbbra sem fog zavarni. Sólyom László az MSZP–SZDSZ-kormány idején próbálkozott, de az államfő gyenge hatáskörei okán csak kellemetlenkedni tudott.
A tisztességes büntetőeljárás elveiről szerveztek kurzust török bíráknak. A 16 ezer fős bírói kar negyedét bocsátották el a nyári sikertelen puccskísérlet után, s többségüket őrizetbe vették. Ügyükben hivatalban maradt kollégáiknak kell dönteniük, miközben szükségállapot van, és felfüggesztették az emberi jogi egyezmény végrehajtását, amely mellesleg a képzés tárgya volt.
Az, hogy a kormány 1,3 milliárddal kisegítette a több mint kétmilliárdos adóssággal küzdő Országos Roma Önkormányzatot, nem érintheti a költségvetési csalás gyanúja miatt folyó nyomozást. Ha van felelős, a bűnösségét meg kell állapítani, s intézkedni kell a kár megtérítése érdekében is.
Mi szükség az önkormányzatokra, ha az állam annyit sem bíz már rájuk, hogy eldönthessék: milyen hirdetéseket lehet kihelyezni a közterületeken? Értjük persze, hogy a Fidesz nem a településképet félti, hanem Simicskát újabb üzletből akarják kiszorítani. Nem mellesleg: ha a plakátpiac „baráti” kézbe kerül, az ellenzék a 2018-as választási kampányban hirdetési felülethez is nehezebben juthat.
Ha egy miniszter felesége üzlettársának helikopterével utazik, ne sértődjék meg, ha a sajtó ezt szóvá teszi. A jegybankelnök se panaszkodjék, amikor a sajtó azt firtatja, hogy a szeretőjét illik-e zsíros álláshoz juttatni. Buzizni viszont nem kellene, mert ez már mindennek az alja.
Az embereknek semmi köze hozzá, mire akar költeni a kormány ezermilliárdokat – legalábbis ez derül ki a Kúria legutóbbi döntéséből. Nem lehet népszavazást tartani például a paksi bővítéséről, de most már az olimpiáról sem. De ez utóbbi ügy még nincs veszve, csak találni kellene egy jó kérdést. Pályázati felhívás.
Virtuálisan ma már bárki levegőbe emelkedhet, és ehhez csak egy néhány tízezer forintos szerkezetre van szükség. Ha a drónon kamera is van, bekukucskálhatunk a szomszédhoz, aki tehetetlenül nézegetheti a feje felett zümmögő kütyüt, mert ha lelövi, rongálás miatt még neki kell felelnie. Kihívhatja persze a rendőrséget, kérhet birtokvédelmet a jegyzőtől, s akár személyiségi jogi pert is kezdeményezhet, csak kérdés, ki ellen, mert a repülő izé gazdája nagyjából azonosíthatatlan.
Tíz évet kapott a szír Ahmed, mert rázta a határon a kerítést, megafonba kiabált, ráadásul megdobálta a magyar rendőröket. Ettől ő a bíróság szemében is igazi terrorista lett. Nagy baj van a Btk.-val, ha ezért ő annyit kapott, mint amennyi alapesetben egy gyilkosnak néz ki.
Felháborodott kommentelők tiltakoznak a közösségi médiában, mert a bíróság első fokon házi őrizetbe helyezte a bedrogozott zuglói cserbenhagyó gázolót. De érdemes erről árnyaltabban gondolkodni, mert az előzetes letartóztatás nem lehet előrehozott büntetés, ráadásul ha az efféle szabadságkorlátozás utóbb megalapozatlannak minősül, az sokba kerül az adófizetőknek.