Az ügyvezető kormány máris jelezte: amint megalakul a sorban negyedik, Orbán Viktor vezette kabinet, a „gránitszilárdságú” alaptörvény tizedik módosítását kezdeményezik. Erre azonban semmi szükség, és az újabb változás csak azt szolgálná, hogy – az orosz-ukrán háborúra hivatkozva – folytathassák a rendeleti kormányzást. Így az egész parlament, beleértve a fideszes politikusok sorát, továbbra is csak biodíszletként szolgálna.
Gulyás Gergely miniszter a napokban közölte: a járványügyi veszélyhelyzet május 31-én megszűnik. A kormány viszont az alaptörvény módosítását kezdeményezi, hogy háború esetén a kabinet cselekvőképessége biztosított legyen, ezért kiegészítenék a veszélyhelyzet tényállását a humanitárius katasztrófa, illetve a szomszédos országban zajló háborús konfliktus esetével is.
Álságos gondolkodásra vall, hogy a járványügyi veszélyhelyzet megszűntével a még meg sem alakult új kormány máris elhatározta: az oroszok Ukrajna elleni agressziója okán megint belenyúlnak az alaptörvénybe – hangsúlyoztam a Klikk FM Politikai Nagyító című műsorában hétfőn. Az „alkotmány” ugyanis tartalmazza a különleges jogrendre vonatkozó szabályokat. Idézzük tehát: az „Országgyűlés külső fegyveres támadás veszélye esetén vagy szövetségi kötelezettség teljesítése érdekében meghatározott időre kihirdeti a megelőző védelmi helyzetet, ezzel egyidejűleg felhatalmazza a kormányt sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetésére”.
Ez a rendelkezés megfelelő lehetőségeket biztosít arra, hogy amennyiben valamely szomszédos országban folyó háború hazánkat is fenyegetheti, elrendeljék a rendkívüli állapotot. És akkor valóban jöhet a rendeleti kormányzás. Erről azonban szerencsére szó sincs, hiszen Oroszország egy NATO-tagállamot bizonyosan nem támad meg, mert ezzel az észak-atlanti szövetségnek üzenne hadat. Ezt pedig még Putyin sem kockáztatná. Valójában egy mondvacsinált ürügy arra, hogy a kabinet a Covid-járvány megszűnése után is a parlament megkerülésével hozhasson egyik napról a másikra bármilyen rendeletet.
Láttuk, hogy a koronavírus-járvány okán kihirdetett veszélyhelyzetet mire használták fel. Egyebek mellett arra, hogy a kormány saját hatáskörben döntsön olyan kérdésekben, amelyeknek kevés köze volt a pandémiához. Például elvették az önkormányzatoktól a gépjárműadót, valamint az iparűzési adó jelentős részét, Ebből a szomszédságunkban folyó háború ellenére – amely nemigen terjedhet át Magyarországra – sem kérünk.
Ami meg a humanitárius katasztrófa alaptörvénybe foglalását illeti – ezzel kapcsolatban Gulyás Gergely vélhetően az ukrán menekülthullámra utalt –, gondoljunk 2015-re. Akkor – nem kis részben állami segítséggel – több százezer menekülő utazott át Magyarország területén. Miért nem jutott eszébe senkinek, hogy az maga volt egy humanitárius katasztrófa? Most hasonló a helyzet, mert kormányzati források szerint több mint 600 ezer ukrán lépte át a határainkat, de közülük is igen kevesen akarnak nálunk maradni.
Árnyaljuk a képet tovább. A kormány az alaptörvény szerint „az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be”. Ebben viszont nincs benne a járványügyi veszélyhelyzet, mégis erre hivatkozással vezették be a rendkívüli jogrendet.
Ha ez nálunk így megy, minek kínlódni egy újabb alkotmánymódosítással? Amennyiben már mindenképpen változtatni akarnak az úgynevezett „alkotmányon”, a pandémiát tényleg érdemes lehetne belefoglalni. Tehát fogadjuk el, hogy a fentebb idézett szöveg helyébe lépjen a „humanitárius katasztrófa” fordulat, de akkor tessenek kétharmados törvényekben szabályozni, mit is kell érteni ezen. Valamint magyarázza meg valaki, mi szükség van a szomszédos országokban folyó háború kapcsán a különleges jogrend elrendelésére. A minősített többség birtokában mindez bizonyára nem okozhat gondot, ám legalább tegyük tisztába, hogy mire gondol a „költő”.
A beszélgetésben amúgy szó esett arról is, hogy a jelenlegi helyzetben az ellenzék nem tudja megakadályozni a NER teljhatalmát, mert hiányzik a jogállam és a demokrácia. Mi viszont működtetni fogjuk a civil társadalom aktív, fontos részeit – a hatalom a népé jelszó alapján. Vagyis „társadalmi szerződést” fogunk előkészíteni, amely erősebb hatalom lehet, mint a jelenlegi parlamentáris berendezkedés, és mint más országokban is létezik egy második kamara, ennek egyelőre az informális megfelelőjét szeretnénk megvalósítani...
A teljes beszélgetést az alábbi linken hallgathatják meg: https://klikkfm.hu/podcast/358/magyar-gyorgy-az-alaptorveny-modositasa-csak-a-hatalomrol-szol-rendeleti-kormanyzast-keszit-elo
(Fotó: hirklikk.hu)
