Az EBESZ 2014-ben ajánlások sorát fogalmazta meg az akkori országgyűlési választás kapcsán. A dokumentumból kiderül, hogy a „nagyobbik kormánypárt aránytalan előnyt élvezett a korlátozó kampányszabályzás, a média politikai részrehajlása és a kormányzati és párttevékenységeket összemosó kampánytevékenységek révén”. Most mennyire lesz jobb a helyzet?

„A 2010. évi választásokat követően a kormánykoalíció megkezdte a jogrendszer teljes és átfogó átalakítását, új Alaptörvényt (alkotmány) fogadott el és számos sarkalatos törvényt módosított, amelyekhez mind kétharmados többségre volt szükség. Ezeket a törvényeket egyéni parlamenti képviselői indítványok alapján, és legtöbb esetben nyilvános konzultáció vagy az ellenzéki pártokkal folytatott inkluzív párbeszéd nélkül módosították vagy fogadták el. Ez ellentétes a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló, 2010. évi CXXXI. törvényben foglalt szabályokkal, amelyek előírják, hogy a kormány törvényjavaslatait társadalmi egyeztetésre kell bocsátani” – olvasható egyebek mellett az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (EBESZ/ODIHR) 2014-es jelentésében.

Hogy világossá tegyük, mi történt, csak emlékeztetünk arra, hogy minden érdemi egyeztetés nélkül alakították át alapjaiban például a választási rendszert: jelentősen csökkent a parlamenti képviselői helyek száma, megszűnt a második forduló, s a győztes egyéni jelöltek után is jóváírnak töredékszavazatokat az országos listán. Csak ez utóbbi változás hat mandátumot eredményezett 2014-ben a Fidesznek – emlékeztetett az EBESZ. Nem mellesleg „fontos fékeket és ellensúlyokat” számoltak fel – jelezte a szervezet –, s az alapörvénybe foglaltak az Alkotmánybíróság által korábban alkotmánysértőnek ítélt rendelkezéseket.

„Formálisan számos elektronikus és nyomtatott médiafelület hivatott biztosítani a média sokszínűségét. A Fideszhez közvetlen vagy közvetett módon köthető üzleti körök növekvő arányú tulajdonszerzése a médiapiacon, valamint bizonyos médiumoknak juttatott kormányzati megrendelések együttesen aláásták a médiapiac pluralizmusát” – állapította meg 2014-ben az EBESZ. Ez ma még sokkal inkább igaz, hiszen azóta bezárták a Népszabadságot, s kormányhoz közeli üzletemberek tulajdonába kerültek a megyei napilapok, az egyik országos kereskedelmi televízió, valamint több helyi rádiócsatorna is.

A megfigyelők a legutóbbi parlamenti választás során úgy találták, hogy a „közszolgálati média teljesítette a törvényben meghatározott kötelezettségét és ingyenes megjelenési lehetőséget biztosított a választási verseny résztvevőinek, azonban ennek hatása kevéssé volt érezhető”. Rámutattak ugyanakkor arra is, hogy „az öt nyomon követett televíziós csatorna közül három erősen részrehajló volt a Fidesz javára, amelynek kampánytevékenységét pozitív megvilágításban tüntette fel, míg az ellenzéki kormányváltó összefogásról az idő több mint felében negatív tudósítások szóltak”. Az EBESZ jelentésében szerepel, hogy a „Médiatanácson belüli politikai egyensúly hiánya, valamint a kiegyensúlyozott tájékoztatás homályos jogi szabályozása bizonytalanságot szült a médiacsatornák számára”.

Az „ellenzéki pártok és jelöltek csupán korlátozott mértékben fértek hozzá a rádió és televízió, valamint a köztéri hirdetőfelületek által nyújtott kampányolási lehetőségekhez, beleértve a hirdetőtáblákat, lámpaoszlopokat és a tömegközlekedésben használt buszokat, amelyek többsége a kormányhoz köthető magánszemélyek tulajdonában van” – állapították meg a megfigyelők. A helyzet pedig azóta csak tovább romlott, hiszen a közterületi plakátokra vonatkozóan új szabályozást fogadtak el, amely szerint pártok csak listaáron hirdethetnek, s úgy fest, a listaárat az Állami Számvevőszék önkényesen határozhatja meg, s erre alapozva akár büntetést is kiszabhat.

Az EBESZ mást is kifogásolt: „a választásokat megelőző több mint egy évben a kormány a »Magyarország jobban teljesít« szlogennel folytatott kampányt” egyértelműen a Fidesz javára. Ennek költségét négy és félmillió euróra becsülték, ami persze nem jelent meg a párt beszámolójában. A nemzetközi szervezet figyelmét az sem kerülte el, hogy a „kampány ideje alatt a Fidesz által vezetett kormány tájékoztató leveleket küldött a potenciális választópolgároknak a kormány rezsicsökkentést célzó kezdeményezései révén elért megtakarításokról, ami szintén a Fidesz kampányának egyik központi eleme volt”. Most meg a menekültekkel és Sorossal riogatnak. Persze megint a mi pénzünkön.

„A hatóságoknak védintézkedéseket kell kidolgoznia és alkalmaznia az állam és a politikai pártok világos elkülönülésének biztosítása érdekében, megakadályozva, hogy a jelöltek jogosulatlanul kihasználják a hivataluk által nyújtott előnyöket választási célokra” – fogalmazott 2014-ben az EBESZ. És fogalmazhatna ma is, hiszen mi sem változott. A kormány a közérdekű tájékoztatásra hivatkozva most is a nyakunkba zúdította sok milliárdért a direkt pártpropagandát, s a választásig ez vélhetően még csak fokozódni fog.

A 2014-es jelentés szerint „módosításra szorulnak a vonatkozó jogi keret azon rendelkezései, amelyek a választási kampány során lehetővé teszik a kormányt támogató hirdetések sugárzását”. Ezzel ugyanis elképesztő előnyhöz jut a mindenkori hatalmat birtokló párt. De ez csak egy a háromtucatnyi ajánlás közül. Mellesleg ehhez kapcsolódik az is, hogy a „közszolgálati médiát – beleértve annak helyi szintjeit is – szigorúbb, a kormányzati beavatkozást kizáró szabályozásnak kell alávetni”.

De az EBESZ dokumentumában sok más is szerepel. Például az, hogy, a választókerületek határait egy független bizottságnak kellene meghatároznia. Meg javasolják, ahhoz, hogy a „jelöltek a jelen médiakörnyezetben egyenlő esélyekkel indulhassanak, fel kell vetni a jogszabály módosításának lehetőségét, hogy az a fizetett és ingyenes politikai hirdetéseket is lehetővé tegye a televízióban és a rádióban”. Ha már a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye nem érvényesül, az ellenzék legalább reklámozhassa magát. Ami persze még mindig nem teremtene esélyegyenlőséget, mert a pártok forrásai igencsak korlátozottak.

„Az egyenlő választójog biztosításának kötelezettsége alapján a törvényeknek és az eljárásoknak azonos eljárásmódot kell biztosítaniuk a külföldön élő állampolgárok számára a regisztráció és a szavazás kapcsán, függetlenül attól, hogy rendelkeznek-e állandó magyarországi lakóhellyel vagy sem” – vetette fel 2014-ben az EBESZ. Ez azért érdekes, mert a határon túli magyarok levélben szavazhatnak, miközben azok a külföldön élő honfitársaink, akik rendelkeznek magyarországi lakóhellyel, kizárólag személyesen a külképviseleteken voksolhatnak. Lássuk be, ez nem túl igazságos megoldás.

A sort még folytathatnánk, de megkíméljük az olvasókat a szervezet további észrevételeinek citálásától. A lényeg az, hogy az EBESZ-nek a 2014-es parlamenti választások tisztasága kapcsán is voltak aggályai, s a helyzet azóta nem sokat változott. Hát, így megyünk neki a 2018-as esztendőnek…