Korábban nehezen elképzelhető dolgok történnek az igazságszolgáltatás háza táján: egy bíró pert kezdeményezett az Országos Bírósági Hivatal elnöke ellen, ugyanakkor őt beválasztották az elnök asszony felett ellenőrzési jogköröket gyakorló Országos Bírói Tanácsba. Egy másik kollegája meg lemondott a bírói tisztségéről, mert szerinte már konkrét ügyekben is központi iránymutatást adnak. Vajon mi folyik itt?

Kitört a bíróságokon a palotaforradalom? Aligha, de azért figyelemreméltó, hogy az igazságszolgáltatás irányításának 2011-es fideszes reformja, illetve annak jó ideje érzékelhető következményei miatt legalább néhány bíró már hangosan tiltakozik. Akkor kitalálták ugyanis, hogy a bíróságok önigazgatási rendszere helyett jobb az egyszemélyi igazgatási modell. Korábban a bírák választott testülete – az Országos Igazságszolgáltatási Tanács – döntött például költségvetési, szervezeti vagy személyi kérdésekben, de ehelyett létrehoztak egy hivatalt, amelynek vezetőjét meglehetősen széles jogosítványokkal ruházták fel.

Azóta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) látja el a „bíróságok igazgatásának központi feladatait, valamint a költségvetési törvény bíróságokról szóló fejezete tekintetében a fejezet irányító hatásköreit, és felügyeletet gyakorol az ítélőtáblák és a törvényszékek elnökeinek igazgatási tevékenysége felett”. Ennek elnöki posztjára választotta meg 2011 decemberében az országgyűlés kilenc évre Handó Tündét, Szájer József fideszes EP-képviselő feleségét, az Orbán család közeli barátját. Így a megbízatásából már csak két éve hátra, és a hatályos szabályok szerint nem választható újra.

A mostani rendszer elleni tiltakozás egyelőre igazából csak néhány nyilatkozatban nyilvánult meg, s leginkább az OBH-elnök személyzeti hatásköreivel kapcsolatban fogalmaztak meg kritikát. Elsősorban azt kifogásolják, hogy Handó Tünde miért nyilvánít eredménytelennek rendre vezetői pályázatokat akkor is, ha a véleményezésére jogosult bírói szervezet a jelöltet támogatta.

Erről tavaly októberben Szepesházi Péter, a Budai Központi Kerületi Bíróság bírája is beszélt, jelezve, hogy a Bírósági Közlöny ilyen hírekkel van tele. Hozzátette: a vezető kinevezése helyett Handó átmeneti időre inkább megbíz valakit, s emiatt olyan helyzet jöhet létre, hogy legközelebb már csak indul, aki a jelzések alapján tudhatja, tényleg élvezi az elnök asszony bizalmát.

Tényleg Handó Tünde a korlátlan úr?

De miről is van szó? Handó Tünde

• nevezi ki és menti fel a törvényben meghatározott bírósági vezetőket, tehát az ítélőtábla és a törvényszék elnökét, elnökhelyettesét, valamint az ítélőtábla és a törvényszék kollégiumvezetőjét, továbbá a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium kollégiumvezetőjét és kollégiumvezető-helyettesét,
• irányítja és ellenőrzi – a járásbírósági, valamint a közigazgatási és munkaügyi bírósági elnökök kivételével – a bírósági elnökök igazgatási tevékenységét,
• végzi a kinevezési jogkörébe tartozó bíróság vezetők vizsgálatát, velük szemben fegyelmi eljárást kezdeményezhet,
• írja ki a bírói álláspályázatokat,
• tesz javaslatot a bírák kinevezésére és felmentésére a köztársasági elnöknek,
• dönt a bíró más szolgálati helyre történő kirendeléséről,
• dönt a bíró áthelyezéséről,
• a bíróságokra kötelező szabályzatokat alkothat.

Mindez a törvényben foglalt hatásköreinek egyébként csak a töredéke, de talán ezek a legfontosabbak. S az ördög itt is a részletekben rejlik. Mert hiába nyilváníthatnak a jogszabályban meghatározott bírói fórumok véleményt például az egyes vezetői posztokra pályázókról, ez Handót csak bizonyos esetekben köti.

A választott tagokból álló Országos Bírói Tanács (OBT), mint a bíróságok központi igazgatásának felügyeleti testülete elvileg valamilyen kontrollt gyakorolhatna azért a bírósági hivatal elnökének tevékenysége felett, eddig azonban nemigen élt a jogosítványaival, legalábbis különösebb sajtóvisszhangot kiváltott intézkedésekről nem tudni. Az OBT egyebek mellett

• személyes meghallgatás alapján előzetes véleményt nyilvánít az OBH elnökének és a Kúria elnökének tisztségére jelölt személyéről,
• egyetértési jogot gyakorol azon pályázatok elbírálása során, amelyekben az OBH elnöke vagy a Kúria elnöke az álláshelyet a rangsor második vagy harmadik helyén álló pályázóval kívánja betölteni,
• egyetértési jogot gyakorol azon bírósági vezetői kinevezések esetében, amelyekben a pályázó nem kapta meg a véleményező szerv hozzájárulását
• ellenőrzi az OBH elnökének központi igazgatási tevékenységét, és szükség esetén az OBH elnöke felé jelzéssel él,
• évente közzéteszi véleményét az OBH, valamint a Kúria elnökének a bírói, valamint a bírósági vezetői pályázatok elbírálása tekintetében folytatott gyakorlatáról,
• véleményezi az OBH elnöke által kiadott szabályzatokat, ajánlásokat.

Az Országos Bírósági Tanács biztosan nem mindenható

A bírói tanács új tagjait pár napja választották meg – a régieket a törvény erejénél fogva nem is jelölhették –, s ezzel kapcsolatban vélik sokan úgy, hogy Handóval mind több bíró elégedetlen. Kétségkívül ezt jelzi, hogy a mintegy 130 küldött az OBT-be beválasztotta például Hilbert Editet, a Budapest Környéki Törvényszék elnökét, aki korábban az Alkotmánybírósághoz fordult, mert álláspontja szerint a bírósági hivatal vezetője visszaélhet a hatalmával.

Nem választható ugyanis az OBT tagjává – illetve már küldötté sem – az, akivel szemben fegyelmi eljárás folyik, s amennyiben Handó valakivel szemben ezt megfelelő pillanatban kezdeményezi, azzal kizárhatja a számára kellemetlen bírót az ő tevékenységének ellenőrzésére feljogosított tanácsból. Hilbert különben kevéssel a küldöttek választása előtt kapott is egy írásbeli figyelmeztetést, de ettől még indulhatott. Ha azonban nem fogadja el a figyelmeztetést, az ügy fegyelmi eljárásba fordult volna. Most a Pest megyei elnök annyival jobb helyzetben van, hogy ellene fegyelmit csak az OBT hozzájárulásával lehet indítani.

Azután bekerült az testületbe Vasvári Csaba, a Pesti Központi Kerületi Bíróság bírája, aki meg egyesen Handó ellen nyújtott be keresetet, mert álláspontja szerint kétszer is indokolatlanul minősítette érvénytelennek a pályázatát, amelyet azért nyújtott be, mert a Fővárosi Ítélőtáblára szeretett volna kerülni. A döntést azzal indokolták, hogy az álláshely betöltése munkaszervezési okokból már nem indokolt, de ettől még ugyanoda kirendeltek egy vidéki bírót.

Nyilvánvaló, hogy valami bűzlik, de igencsak kérdéses, hogy egy, a jogosítványaival esetleg határozottabban élni kívánó OBT egyáltalán mit tehet. Mellesleg egyelőre az sem biztos, hogy az új testület márciustól valóban fel akar lépni Handó vélelmezett túlhatalmával szemben, mert az új tagok többségének szándékairól keveset tudni.

De ha mindenki eltökélt is a változás mellett, kérdéses, hogy mire mennének. Abba ugyanis nincs beleszólásuk, ha Handó egy pályázatot eredménytelennek minősít. Egyetértési joguk csak akkor van, ha az OBH-elnök nem az első helyre besorolt jelentkezőt nevezné ki, illetve a vezetői helyek esetében olyan embernek szavazna bizalmat, akit az illetékes bírói testületek egyáltalán nem támogatnak. Ezt az OBH-elnök is tudja, ezért élt inkább a pályázat érvénytelenné nyilvánításának lehetőségével.

Van persze még valami: az OBT évente közzéteszi a véleményét a bírósági vezetői pályázatok elbírálása kapcsán folytatott gyakorlatról. Igaz, csak a vezetői helyekről van szó, az tehát, aki egy magasabb bírósági fórum beosztotti posztjára pályázik – és Handó talán önkényes döntésének válik áldozatává –, már nem is tartozik ebbe a körbe.

Van persze egy általános felhatalmazás: a bírói tanács „ellenőrzi az OBH elnökének központi igazgatási tevékenységét, és szükség esetén az OBH elnöke felé jelzéssel él”. De ez elég fura jogosítvány, hiszen az ellenőrzött személlyel kapcsolatos észrevételeket „szükség esetén” magával az ellenőrzött személlyel kell közölni. És akkor mi van? A bírósági hivatal vezetője ettől gyorsan magába száll, felülvizsgálja a korábbi döntéseit és változtat a kifogásolható gyakorlatán?

Naivitás lenne ebben reménykedni. A sajátos jogszabályi környezetben valószínűleg az egyetlen lehetőség a nyilvánosság. Kérdéses persze, hogy mennyi Hilbert, Szepesvári és Vasvári van a magyar bírói karban.

S hány Rajmon Balázs akad? A Pesti Központi Kerületi Bíróság ítélkező és igazgatási feladatokat is ellátó bírája a hvg.hu információja szerint azért döntött a pályamódosítás mellett, mert nem akar egy olyan bírói szervezet része lenni, amelyben nem szakmai alapon születnek döntések bírói álláshelyekről, nem szakmai alapon választják ki a szervezet vezetőit, és amelyben a központi adminisztratív szerv, vagyis az OBH már konkrét iránymutatást is ad a bíráknak arról, egyes ügyekben hogyan kell eljárniuk.

(Fotó: 24.hu)