Az önkényuralom magától nem mond le a hatalomról, hanem azt meg kell dönteni. E tekintetben Magyar György nem optimista, de szeretne az lenni. Azt gondolja, közelebb visz a megoldáshoz, ha az emberek akár egy budiban is beszélgetnek egymással, meg aktívan jelen vannak a közéletben. Jelezte, hogy maga is részt vesz egy mozgalom létrehozásában, de erről egyelőre nem árult el többet.
Magyarországon a jogalkotás maga vált jogellenessé, mert nem mérik fel előre egy rendelkezés bevezetésének lehetséges következményeit, hanem „durr bele” születnek meg törvények, a papír pedig mindent elbír – nyilatkozta a Magyar Budi TV-nek Magyar György ügyvéd. Szerinte ez a helyzet a hajléktalantörvénnyel is, amely jó példa a szakmaiatlan, megalapozatlan, előkészítetlen kodifikációra.
Léteznek szakmai szervezetek, civil szerveződések, de senkinek eszébe sem jutott megkérdezni ezeket arról – hangsúlyozta –, hogy az életvitelszerű közterületen tartózkodás alkotmányos tilalmának, illetve szabálysértéssé nyilvánításának vajon mi lehet a következménye. Ez ellentétes a jogalkotási törvény rendelkezéseivel, ha pedig egy uniós fórum bármilyen ügyben szóvá teszi a jogállamiság magyarországi állapotát, akkor a kormány megsértődik, hiszen bántják a magyarokat – fogalmazott.
Jogászként ezért kötelességének tartja, hogy szót emeljen a jelenlegi rendszer ellen, mert a hatalomnak gyakorlatilag nincs semmilyen érdemi kontrollja, és a hivatalostól eltérő véleményt meg sem hallgatják. Az ügyvéd szerint a Fidesznek nem volt felhatalmazása az alkotmányozásra sem, ehhez képest minden egyeztetés nélkül született új alaptörvény egy politikus utazása közben egy iPaden.
Figyelmeztetett emellett arra is, hogy lebegtették: a jövő ősszel esedékes önkormányzati választást előrehoznák a tavaszi EP-választás idejére, de sikerült Tarlós Istvánnal paktumot kötni, aki végül vállalta, hogy indul a főpolgármesteri posztért. Ám ha nincs ez az egyezség, megint, már nyolcadjára módosítják az alaptörvényt, mert a Fidesz aktuálpolitikai szempontjait az szolgálta volna? – teszi fel a kérdést az ügyvéd.
A demokráciát szétverték, de legalább még maradt néhány fórum – tette hozzá –, ahol szabadon lehet beszélni bármiről. Az önkényuralom persze magától nem mond le a hatalomról, hanem azt meg kell dönteni, de e tekintetben Magyar György nem túl optimista, bár szeretne az lenni. Azt gondolja, közelebb visz a megoldáshoz, ha az emberek akár egy budiban is beszélgetnek egymással, meg aktívan jelen vannak a közéletben.
Kell és lehet is próbálkozni – jelentette ki –, de sokakon az apátia lett úrrá, sokakat eltapostak, az ellenzéki oldalon meg nincs együttműködés. Úgy látja, a hatalom pedig rá is játszik az emberek közötti megosztottságra, miközben ha lenne együttműködés, a Fideszt megszorongathatnák, és legalább a párt túlhatalmát meg lehetne – a tavaszi választáson meg is lehetett volna – törni.
Ha azonban nincs érdemi kontroll, az ügyvéd szerint torzszülött lesz a hatalom, s torzszülött a társadalom. Ám a mai sajtóviszonyok, a pártfinanszírozás rendszere, a tisztességtelen választójogi törvény ellenére is érdemes úszni az árral szemben, mert lehet eredményeket elérni.
Az adásban Magyar György elmondta, maga is közreműködik egy civil szerveződés létrehozásában, amelynek a műhelyneve Másik Magyarország volt, de ezt elvetették, mert megint csak a megosztottságra utalt. Ennél többet azonban a formálódó mozgalomról egyelőre nem árult el.
Felvetődött még a devizahitelesek ügye, s ezzel kapcsolatban az ügyvéd kijelentette: senkit nem kényszerítettek a hitelfelvételre, de amikor a bankok ezt a terméket értékesítették, aligha adtak tisztességes tájékoztatást a lehetséges kockázatokról. Ennek ellenére sem lehet csak a bankokra ráhúzni a vizes lepedőt, mert az állammal, illetve a polgárokkal közösen kellene viselniük a felelősséget.
A még talán létező közös társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó kérdés kapcsán az ügyvéd elmondta: a vörösiszap-katasztrófa idején több mint kétmilliárd forintnyi adomány gyűjt össze, amit a kormány nem juttatott el a károsultakhoz, hanem utakat javítottak ki belőle, illetve emlékparkot hoztak létre, bár az emberek ezt a pénzt nem erre szánták. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy a sokszor kiátkozott Soros György is átutalt egymillió dollárt a káralapba. Ez az összeg éppen annyi, amennyit az állam kegyesen biztosított az ügyvédi iroda által képviselt pernyertes feleknek.
