A választási bizottságok a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei, amelyeknek feladata egyebek mellett a választások tisztaságának biztosítása, a pártatlanság érvényesítése. Az igazságügyi államtitkár mégis vette a bátorságot, hogy a Nemzeti Választási Bizottság egyik döntését nyilvánosan bírálja.
„Az Igazságügyi Minisztérium mély megdöbbenéssel értesült arról, hogy a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elutasította a Szegedi Törvényszék kérését és a bíróság kezdeményezése ellenére sem függesztette fel Czeglédy Csaba, a Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselőjelöltje mentelmi jogát” – írta a tárca parlamenti államtitkára Rádi Péter NVB-elnökhöz intézett levelében. A jelölt ellen egyébként bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás miatt emeltek vádat, ám a jogerős ítélet meghozataláig az ártatlanság vélelme őt is megilleti.
De milyen alapon vette a bátorságot Völner Pál államtitkár, hogy rárontson az NVB-re.? A választási eljárási törvény szerint a „választási bizottságok a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei, amelyeknek elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása”.
A döntéseiket tehát a kormány egyetlen képviselője sem vonhatja kétségbe. Mellesleg azért is bölcsebben tennék, ha hallgatnának, mert éppen a Fidesz módosította úgy a jogszabályokat, hogy az NVB-ben a kormányoldalnak biztos többsége legyen: a parlament hét, kizárólag a kormányoldal által támogatott választott tagot, míg az országgyűlési frakcióval rendelkező pártok egy-egy főt delegálhattak. Így a testületben a Fidesznek – a KDNP-vel együtt – biztosan van kilenc embere.
Most viszont szerencsétlen konstelláció állt elő: az NVB-ben ott vannak az EP-választáson listát állító pártok delegáltjai is – köztük nyolc ellenzéki –, így fordulhatott elő, hogy a bizottság nem tudott kétharmados többséggel dönteni. „Normális” esetben viszont mind ez ideig megvolt a minősített többség, hiszen csak négy ellenzéki ült a 13 fős testületben.
Hát, most így jártak: kisebbségbe szorultak, amit Völner elviselhetetlennek tart. Mellesleg Halász János, a Fidesz frakcióvezetője is, mert szombaton fontosnak tartotta sajtótájékoztatón nyilvánosságra hozni, ki nem fideszes az NVB-ben. Most nyolcan vannak, így a kormányoldal hiába szavazott fegyelmezetten Czeglédy mentelmi jogának felfüggesztése mellett, a kilenc igen a nyolc nemmel szemben kevés volt a kétharmadhoz.
Az államtitkár ráadásul butaságokat beszél: a bizottsági döntés kapcsán azt is leírta, hogy az NVB az ellenzék szavazatai miatt – akiknek persze azt javasolja, hogy gyorsan mondjanak le – „a bűnüldöző szervek munkáját nehezíti, és lehetővé teszi a gyanúsított számára, hogy bizonyítékokat tüntessen el, vagy az országból elszökjön”.
A politikus tényleg nem tudott róla, hogy Czeglédy pillanatnyilag nem áll semmilyen kényszerintézkedés hatálya alatt? Március 7-én a házi őrizetét is megszüntették, szóval volt két hónapja, hogy újabb. bűncselekményt kövessen el, bizonyítékokat semmisítsen meg, az eljárásban érintett személyeket befolyásolja, illetve elhagyja az országot. De mindezt nem tette, különben – ha a hatóságoknak lenne ilyen információja – bizonyára visszakerül a rács mögé.
A helyzet persze kínos lehet, mert a Csongrád Megyei Főügyészség idén február 4-én vádat emelt a Szegedi Törvényszék előtt Czeglédy Csabával és húsz társával szemben. A vádirat szerint Czeglédy, mint a szombathelyi székhelyű Humán Operátor Zrt. igazgatóságának elnöke és ügyvezetője 2011-től kezdődően olyan bűnszervezetet hozott létre, amelynek célja a döntően diákmunkaerő-közvetítéssel foglalkozó részvénytársaság adófizetési kötelezettségének csökkentése, valamint a diákmunkához kapcsolódó más közterhek, így a személyi jövedelemadó megfizetése alóli mentesülés volt.
A vád szerint a bűnszervezet működtetésében 21 személy vett részt 8 iskolaszövetkezet, 2 korlátolt felelősségű társaság és 1 részvénytársaság keretében. A bűnszervezet a 2011. és 2017. év közötti időszakban általános forgalmi adó adónemben 3 milliárd 254 millió 729 ezer, míg egyéb adók és járulékok tekintetében 2 milliárd 960 millió 976 ezer forint, azaz mindösszesen 6 milliárd 215 millió 705 ezer forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek.
Az NVB döntése alapján – amely Czeglédy mentelmi jogának fenntartásáról szól – az eljárást meg kell szüntetni. Annak természetesen nincs akadálya, hogy az ügyet az EP-választás után folytassák – az érintettnek a DK listáján elfoglalt helye alapján esélye sincs arra, hogy uniós parlamenti képviselő legyen –, de akkor az ügyészségnek ismét vádat kell emelnie, ami ebben az esetben macerás lehet.
A több mint hatmilliárdos adócsalás gyanúja sokak véleménye alapján ingatag lábakon áll, így tulajdonképpen igaza van Völner államtitkárnak: az NVB döntése tényleg megnehezíti a bűnüldöző szervek munkáját. Most majd még egyszer elő kell állnia a vádhatóságnak a meggyőző bizonyítékokkal. Ha vannak ilyenek, Czeglédyt csukják be. Ám ha végül az derül ki, hogy nem követett el semmit, az államtitkárnak kétszeresen is szégyellenie kell magát: prejudikált egy folyamatban levő ügyben, s a neki nem tetsző döntés miatt rátámadt egy, a kormánytól független szervezetre.
(Fotó: 24.hu)
