A levélben történő szavazás lehetősége csak a határon túli magyarokat illeti meg, miközben a külföldön dolgozó polgártársainknak akár órákat is utazniuk kell, ha élni akarnak a választójogukkal, amit csak személyesen gyakorolhatnak. Erre kétségkívül kell valamilyen biztonságos megoldást találni.

„Az a célunk, hogy a külföldön dolgozók, a külföldön élők levélben való szavazásának lehetőségét elérjük, és ehhez eszközként Magyarország első online népszavazását választottuk, amelyet március 14-én kezdenénk el” – közölte Vona Gábor a Második Reformkor Alapítvány korábbi sajtótájékoztatóján, hozzátéve: minimum három hétig lehet majd a tervek szerint március 14-től szavazni. A Jobbik korábbi elnöke közölte, kezdeményezésükkel hagyományt szeretnének teremteni, és akár évente több kérdésben is kikérnék a lakosság véleményét.

A 2014-es és a 2018-as választások kapcsán is felmerült a levélszavazás kérdése, de a kormány blokkolta az erre irányuló kezdeményezéseket, és kialakult az a helyzet, hogy a határon túli, kettős állampolgársággal rendelkező magyarok szavazhatnak levélben, míg a külföldön dolgozó honfitársaink nem. Ez abszurd és diszkriminatív megkülönböztetés – hangsúlyozta Vona. A választójog gyakorlásának kiszélesítését egyébként szerinte a koronavírus-járvány terjedése is indokolhatja, amelynek – teszem hozzá – egyelőre nem látjuk a végét.

Ez megítélésem szerint üdvözlendő kezdeményezés, már csak azért is, mert aki külföldön keresi a megélhetés lehetőségét, az aligha támogatja a regnáló kormányt, amelynek intézkedései miatt kényszerült elhagyni Magyarországot. Ezért talán nem véletlen, hogy ők kerültek hátrányosabb helyzetbe a határon túl élő kettős állampolgárokkal szemben, akik levélben is voksolhattak. A Fidesz mindent meg is tett annak érdekében, hogy ők tudják, kire kell szavazniuk, mert elképesztő pénzeket fordított a támogatásukra.

A külföldön dolgozó magyarok viszont, ha a parlamenti választáson voksolni akartak, utazhattak akár százkilométereket a legközelebbi külképviselethez. Ez nyilván elfogadhatatlan megoldás, ezért a Vona-féle kezdeményezést érdemes támogatni, miközben ezzel kapcsolatban felvetődnek bizonyos aggályok (a link letöltésének még három nap a határideje) . A bukott korábbi amerikai elnök is utalt arra, hogy akik levélben voksoltak, azok szavazatát lehetett manipulálni. Ez nálunk is megfogalmazódott, mert ki tudta ellenőrizni, hogy a határon túli magyarságnak megküldött választási levélcsomag kinek a kezébe került, és az abban található szavazólapot valójában ki töltötte ki?

Nem feltétlenül jók tehát Magyarországon sem a levélszavazás legitimációjával, hitelességével kapcsolatos tapasztalatok, mert a rendszer alkalmat adhat a visszaélésekre. Ezzel kapcsolatban bizalmi kérdésként merülhet fel például az, hogy ezek a postára adott voksok manipulálhatlanok, visszakövethetők, és azokkal senki nem trükközhet. Elengedhetetlen, hogy a megfelelő jogi keretekkel biztosítsák ezeknek a szavazatoknak a hitelességét. Mindezek ellenére azt gondolom, hogy írják alá az online kezdeményezést. Miközben nem feledkezhetünk meg arról, hogy az online népszavazás intézményét a magyar jog nem ismeri, tehát szülessék bármilyen eredmény is, az a törvényhozást nem köti.

Végezetül: a világháló lehetőséget teremt az online szavazásra, és a biztonsági kockázatok ma már az interneten is minimálisra csökkenthetők. Ezt a Civil Választási Bizottság elnökeként – amely testület a 2022-es parlamenti szavazásra készül – is kijelentem. Az internetes szavazás lenne mai ismereteim szerint a legjobb megoldás – van erre példa számos országban –, de a Fidesz számára ez a legkevésbé kívánatos módszer. A párt célcsoportjába ugyanis éppen azok a viszonylag fiatalabb és képzettebb emberek nem tartoznak bele, akik elboldogulnak a világhálóval. Őket – vélhetik – nehezebb átverni.

Utolsó utáni megjegyzés: kinek van több köze az anyaországhoz? Annak, aki magyar nemzetiségiként valamelyik szomszédos országban lakik, vagy annak a polgártársunknak, aki a megélhetési kényszer okán vállalt munkát időlegesen külföldön, és a keresete jelentős részével itthon maradt hozzátartozóinak segít?