Magyar Ügyvéd Blog

Covid-19: hamar munka ritkán jó

2021. június 06. - Magyar Ügyvéd

ke_pernyo_foto_2021-06-06_22_33_47.pngKapkodás, fejetlenség jellemezte a koronavírus-járvány elleni küzdelmet, és ezt a képzetet nem a sorosista ellenzék keltette. Gondoljunk csak a lélegeztetőgép-beszerzésekre, az oltási sorrendre vagy éppen a védettségi igazolvány bevezetésére. Szinte bizonyos, hogy a Covid kapcsán több száz milliárdot dobott ki az ablakon a kormány. Ráadásul kérdés, hogy a polgárok félrevezetése miatt nem merülhet-e fel a kártérítés igénylésének lehetősége?

Lélegeztetőgépek

A legnagyobb eltapsolt tétel a lélegeztetőgép-beszerzésekhez kapcsolódik. Tavaly nyáron kikérte a 444.hu a Külügyminisztériumtól az összes szerződést, hogy a világba szétküldött fürkészeink kitől és mennyiért vásároltak 16 ezer lélegeztetőgépet 300 milliárd forintért. Kiderült például, hogy az első között egy maláj céggel, a G. R. Technologies-zal kötött szerződést a külügy 6258 lélegeztetőre. Ennyi elég is lett volna a szükségesnek vélt kapacitás kiépítésére. De hiába költöttünk 178 milliárd forintot ezekre az eszközökre – amelyekért sokak véleménye szerint igencsak irreálisan nagy árat fizettünk –, a külügy nem állt le a vásárlásokkal, és több más forrásból vettek további 10 ezer új gépet, miközben az állami kórházellátó is vásárolt majdnem 2500 darabot, ráadásul olcsóbban.

Sok ezernyi lélegeztető áll tehát valahol becsomagolva jelentős tárolási díjért Magyarországon, és soha senki nem fogja használni azokat. Már csak azért sem, mert ezeknek a berendezéseknek az alkalmazása speciális felkészültséget igényel – bár nincs annyi képzett ember –, ám szerencsére nem is volt szükség ezek bevetésére. Ezért vagy tízmilliárd forintnyi értékben elajándékozták a gépek egy részét, de azért még mindig csaknem 14-15 ezer a nyakunkon maradt.

Oltási sorrend

A lakosság tömeges oltásánál prioritási sorrendet kell felállítani, amelynek alapját az önkéntesség, és a COVID-19 koronavírus okozta megbetegedés szempontjából való veszélyeztetettség képezi – olvasható máig a 2021. január 15-i dátummal megjelent hivatalos portálon. E szerint a sor így nézett ki:

  1. Egészségügyi dolgozók
  2. Szociális ellátásban dolgozók és szociális ellátásban részesülő személyek
  3. A COVID-19 fertőzés szempontjából kockázati csoportba tartozó 60 évesnél idősebbek
  4. A rendvédelmi szervek azon dolgozói, akik munkájuk során közvetlen kapcsolatba kerülnek a lakossággal
  5. A 16-18-59 évesek, akiknél fennállnak a fokozott kockázatot jelentő alap/társbetegségek
  6. Kritikus infrastruktúrában dolgozók
  7. Valamennyi 16-18-59 éves, akik a fenti kockázati csoportokba nem tartoznak

Sajnálatos, hogy a pedagógusokról – illetve az alapfokú oktatásban közreműködő szakszemélyzetről, illetve a bölcsődei dolgozókról – akkor szó sem esett. Nem mellesleg a közösségi közlekedésben alkalmazottak is csak a sor végén szerepeltek, a kereskedelemben foglalkoztatottakról nem is beszélve. A helyzet különben azóta is elég zavaros.

Védettségi igazolvány

Ez év márciusától állítják ki a védettségi igazolványokat azok számára, akik már igazoltan átestek a koronavírus-fertőzésen, vagy akik oltással váltak védetté – tudatta a kormány. Arról akkor még nem beszéltek, milyen jogosítványokkal járhat majd az igazolvány, bár azóta okosabbak lettünk legalább a tekintetben, hogy itthon mire jó a plasztikkártya: lehet menni pédául focimeccsre. Azt is tudjuk, hogy az ötmillió igazolvány kiállítására elköltöttek vagy tízmilliárdot. Kész átverés védettségi igazolványnak nevezni azt a kártyát, amelyet az első oltás után kaptunk meg, ami hamis biztonságérzetet keletkeztetett, hiszen egybehangzó szakértői vélemények szerint csak a második oltás után két-három héttel beszélhetünk védettségről.

Vagy mégsem lettünk okosabbak? Mert egyelőre mindössze 12 külföldi állam fogadja el az angolul immunity certificate elnevezésű okmányt a kormány hivatalos honlapja szerint, amelyet június 6-án frissítettek. Az ördög meg a részletekben rejlik, mert például Horvátország a beutazás feltételéül szabta a papíralapú igazolást is, amely tartalmazza mindkét oltás dátumát. A csehek meg be sem engedik a 18 éven aluliakat, ha nem rendelkeznek negatív Covid-teszttel. Szerbia kapcsán is vannak értelmezési kérdések: azok a magyar állampolgárok, akik Magyarországon már felvették a koronavírus elleni oltás mindkét dózisát, szabadon utazhatnak, de a védettségi igazolványból ez nem derül ki. Ciprus esetén hasonló a helyzet: az igazolványnak tartalmaznia kellene az oltások időpontját és a vakcina típusát igazoló oltási igazolást.

A mongol belső szabályozás szerint egyelőre nem engedélyezett a turisztikai vagy látogatási célból történő beutazás sem magyar, sem más ország állampolgárai számára, miközben a magyar kormány azt kommunikálta: szabad az utazás. Igaz, Mongólia nem a magyar turisták kedvelt célpontja, s bár a két ország kölcsönösen elfogadja egymás védettségi igazolványát, azért ne akarjunk Mongóliába utazni.

Tehát tökéletes a zűrzavar. Ha nem sietünk, bevárhattuk volna az Európai Unió tervezett lépéseit. E szerint a Bizottság és a tagállamok között 2020 novembere óta az e-egészségügyi hálózat keretében folytatott megbeszélések alapján a felek iránymutatásokat fogadtak el a digitális oltási igazolványok követelményeiről – olvasható az uniós honlapon. A további részletektől megkíméljük az érdeklődőket, így érjük be annyival: az Európai Parlament és a Tanács megállapodásra jutott az uniós digitális Covid-igazolványról, amelynek bevezetésére július 1-jei határidőt szabott.

Ennek kötelező tartalma az oltás típusa, az első és második oltás felvételének időpontja. Magyarország annyit ígért: az igazolvány digitális verziója június 15-re tartalmazni fogja az oltás típusát és mindkét oltás dátumát, azaz meg fog felelni az uniós elvárásoknak. De akkor mire jó a plasztikkártya, amit milliószám nyomtattak? Ha csak arra nem, hogy valaki ezen sokat keresett...

Csak mellesleg jegyezzük meg: szép gondolat, hogy utazáskor okostelefonon igazoljuk az uniós szabályoknak való megfelelést, de mi van azokkal, akiknek nincs ilyen okos telefonja? Biztosan lehetnek ilyenek néhányan, és a számukra lehetővé kellene tenni, hogy egyéb formában is hozzájussanak az igazoláshoz.

Biztatási kár

Most lépjünk túl az egészségügyi kérdéseken, mert bejöhetnek jogi szempontok is. Amennyiben valaki azt ígéri, hogy oltakozzál a Covid ellen akár kínai vakcinával is, mert az megvéd téged a koronavírus súlyos mellékhatásaitól, de később kiderül, hogy az antitestteszt ezt nem támasztja alá, ezzel kapcsolatban felvetődhet a bíztatási kár tényállása, amely akár kártérítési kötelezettséget is megalapozhat. Az állam és az állampolgárok között e tekintetben létrejött ugyanis egy jogviszony.

Ugyanez a helyzet azzal kapcsolatban is, hogy oltakozzál, mert akkor mehetsz külföldre, de ebből egyelőre szinte semmi sem igaz. Mindez érdekes jogi kérdéseket vet fel, amelyekre a magyar joggyakorlatban kevés példa akad. Egy próbát azért megérne, ezekben az esetekben megállhat-e a bíztatási kár?

(Fotó: index.hu)

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr4416584016

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása