A Fidesznek a minősített többség birtokában egyeztetés nélkül elfogadott választási törvénye önmagában is kimerítheti a választási csalás fogalmát. Többek között a választókerületek határait a kormánypárt számára kedvezően módosították, és bevezették a győzteskompenzáció intézményét, s ha nincsenek ezek a trükkök, bizonyosan nem lett volna meg a szűk kétharmados többség 2018-ban.

Aki Márki-Zay Pétert, az ellenzék miniszterelnök-jelöltjét megalapozatlanul gyalázza, és a szavait kiforgatja, annak elsősorban a Ptk. szerint kell viselnie a következményeket. Ez érvényes a miniszterelnökre, a kormánya tagjaira és az állami médiára egyaránt.

Álhír, miszerint az orosz-ukrán háború miatt felfüggesztette az Európai Unió a jogállamisági mechanizmus alkalmazását Magyarországgal és Lengyelországgal szemben. Megint csak azzal találkoztunk, hogy félrevezetik a közvéleményt.

Nyomokban él még a bírói függetlenség, de az Alkotmánybíróság gyorsan rendet tett a fejekben. A Kúria szerint ugyanis aggályos, ha a kormány kampányidőszakban feladatának tekinti levelekkel bombázni a választókat az ellenzék lejáratására, ám a fideszes alkotmánybírák ezt másként látták: nincs azzal semmi baj, ha a kabinet a tájékoztatási kötelezettségére hivatkozva becsapja a „honfitársait”. Köszöntünk szép, új világ!

Amennyiben az orosz csapatok háborús, illetve emberiesség elleni bűncselekményt követtek el – és ezt valószínűsíti, hogy polgári lakosokat, illetve az alapvető létfeltételek biztosításához szükséges létesítményeket támadtak –, emiatt valamennyi civilizált állam felléphet. Ilyen esetekben ugyanis az univerzális joghatóság elve érvényesülhet. Egyszerűbben fogalmazva: aki háborús bűncselekményt követ el, azzal szemben az ENSZ bármely tagállama felléphet, függetlenül attól, hogy a cselekményt nem az adott ország területén, s nem az ő állampolgárai sérelmére követték el.

Az egészségügyről szóló törvény kimondja: mindenkinek „joga van olyan ismeretek megszerzéséhez, amelyek lehetővé teszik számára az egészsége védelmével és fejlesztésével kapcsolatos lehetőségek megismerését, valamint megfelelő tájékoztatáson alapuló döntését az egészséggel kapcsolatos kérdésekben”. Na, mostantól a kormány mondja meg, hogy ezt a jogot miként kell értelmezni.

Ha politikusként a lakásomat a feleségemre, az autómat a fiamra, a nyaralómat az anyám nevére iratom, a vállalkozásaimat strómanok „tulajdonába” adom, a készpénzemet más nevére nyitott bankszámlán tartom, nyugodt lelkiismerettel tölthetem ki azt a vagyonnyilatkozatot, amely szerint nincs semmim. Ennek az egésznek így nincs értelme, mert a vagyonnyilatkozatot közokiratnak kellene nyilvánítani, amelynek hamis tartalommal való kitöltését a Btk. büntetni rendelhetné.

Az Egységben a Magyarországért ellenzéki szövetség nyilvánosságra hozta, hogy 26 szakpolitikai kabinetet állított fel. Az igazságügyi reformért felelős munkacsoport vezetésére engem kértek fel. Beszámoltam arról, hogy a program jogszakmai szempontból gyakorlatilag készen van, és már csak néhány finomítás várható, mielőtt az egészet nyilvánosságra hozzuk. Egyes részletekről azonban már beszélhettünk, így többek között arról is, hogy a bírósági végrehajtást nem lehet „maszekban” végezni, hanem a rendszert ismét állami kézbe kell adni. Ha az áprilisi választáson nem lesz egy esetleges új kormánynak kétharmados többsége, gúzsba kötve kell táncolnia, de azért feles törvényekkel is sok mindent elérhetnek.

Az árak legfőbb szabályozója a piac és a gazdasági verseny – szögezi le egy 1990-es törvény. A kiskereskedőket hátrányosan érintő árstop – amely szerint egyes termékeket a beszerzési árnál akár olcsóbban kell értékesíteni – ennek a rendelkezésnek igencsak ellentmond. De vajon ki téríti meg az érintetteknek az állami beavatkozással okozott károkat?

Ez valami elképesztő: a NER parlamenti kétharmadának biztosítása érdekében két, korrupciós ügyekben bíróság elé citált vádlott és egy gyanúsított is részt vehet a Fidesz-KDNP képviseletében az Országgyűlés munkájában. Erre a rendszerváltozást követően még soha nem volt példa.