Érdekes lehetőséget teremtett az Állami Számvevőszék a kampányköltségek törvényben meghatározott jelöltenkénti ötmilliós összegének túllépésére, miután kimondta: a Facebookon közzétett hirdetésekre fordított pénzt nem kell figyelembe venni. Ez persze erősen vitatható álláspont, ráadásul a közösségi médiának egyre nagyobb a szerepe a választói akarat befolyásolásában, hiszen a Facebooknak Magyarországon van 6,7 millió felhasználója.
Sajtóhírek szerint Trócsányi László egykori igazságügy-miniszter lehet Áder János utóda a köztársasági elnöki poszton. A plágiumbotránya miatt távozott Schmitt Pál után jöhet egy belga bírósági ítélet szerint idegengyűlölőnek, rasszistának minősíthető ember, aki szinte mindenhez is ért? Trócsányi már volt miniszter, nagykövet, alkotmánybíró és most EP-képviselő, de az Európai Bizottságba nem sikerült bekerülnie, mert az Európai Parlament összeférhetetlenségre hivatkozva megvétózta a jelölését.
A kabinet népszavazási kezdeményezése egy magánszemélyéhez képest nem élvez elsőbbséget. Az viszont tény, hogy a kormány referendumra irányuló indítványát a Nemzeti Választási Bizottság elé kell bocsátani. A Nemzeti Választási Irodának más kezdeményezések esetén ugyanakkor mindössze öt napja van rá, hogy eldöntse: saját hatáskörében elutasít-e egy civil kérdést. Ha tényleg úgy gondolják, hogy kevés volt rá ennyi idő, törvényt sértettek.
A kormány, illetve Karácsony Gergely főpolgármester, miniszterelnök-jelölt is öt-öt kérdés hitelesítését kezdeményezte a Nemzeti Választási Bizottságnál. A testület pénteken dönt a kormány indítványáról, azt pedig egyelőre nem tudni, Karácsony ügyében mikor tárgyalnak. Amúgy ha a bizottság kellőképpen következetes, akár mindkét próbálkozásra – de legalábbis a kérdések zömére – nemet mondhat.
Az előválasztás Magyarországon még szokatlan intézményét semmiképpen nem szabad lejáratni azzal, hogy a pártok háttéralkuk sorozatát kötik, tehát mindenkinek biztosítani kell az indulás lehetőségét. A szabályok azt viszont nem zárják ki, hogy az egyes politikai szervezetek bizonyos választókerületben megegyezzenek egymással a másik javára történő visszalépésről, ám ennek csak akkor van értelme, ha egy biztos befutó közös támogatásáról állapodnak meg, de nem ennek kellene az általános gyakorlatnak lennie.
Amint az várható volt, a Fidesz képviselői nem vettek részt hétfőn az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának a testület ellenzéki elnöke által a Pegasus-ügy kapcsán összehívott ülésén. Így hiába ígérte Pintér Sándor belügyminiszter, hogy áll a képviselők rendelkezésére, mert nem lettünk okosabban. El kell hinnünk neki, hogy Magyarország valóban demokratikus jogállam, ahol senkit nem hallgatnak le törvénytelenül.
Az ostobaságnak nincs határa, legalábbis a kormány népszavazási kezdeményezése ezt az álláspontot erősíti. Miközben egy tizenkét éves gyereket bizonyos bűncselekmények elkövetése esetén elítélhetnek, tizennyolc éves korig az iskolákban nem lehet velük szexuális kérdésekről beszélni. Ám tizennégy év felett bárki bárkivel létesíthet saját akaratából szexuális kapcsolatot, tizenhat év felett pedig a gyerek akár házasodhat is. Az újabb referendum a bugyutaság netovábbja.
Vicces nyári témának tűnik, de nem tréfa: ha néhány kényes turista követeli, elhallgathatnak a harangok, és a hajnalban kukorékoló kakasokat is be kellene tiltani. Az ezzel kapcsolatos jogi szabályozás szerencsére hiányos, és a hatóságok nem kötelezhetik az egyházakat a reggeli harangozás megszüntetésére, s egyelőre maradhatnak a kakasok is.
„Lengyel vagyok, és meleg vagyok. Az országomat egy olyan elnök vezeti, aki úgy gondolja, hogy nem vagyok ember. Az ilyen kapcsolatokat nálunk szivárványbetegségnek hívják, és mindig attól félek, hogy a férjem erőszak áldozatává válik” – egyebek mellett ezt hangoztatta Robert Biedroń, az Európai Parlament tagja a magyar pedofiltörvény kapcsán rendezett vitanapon. Egy spanyol képviselőtársa pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy náluk egy 24 éves fiatalembert megöltek, és buzit kiáltottak, miközben halálra verték. Ez Európa jövője?
Hat párt, a DK, a Jobbik, az LMP, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd még 2020-ban úgy döntött: közösen indulnak 2022-ben az országgyűlési választáson, közös miniszterelnök-jelöltet, a 106 országgyűlési egyéni választókerületben közös jelöltet és közös országos listát állítanak. A jelöltekről hamarosan előválasztáson dönthetnek Magyarország változást akaró polgárai.