Szinte kizárólag fideszes politikusok – miniszterek és államtitkárok, polgármesterek –, a tudományos és a művészeti élet NER-hez közeli szereplői, a jelenlegi hatalom iránt lojális nagyvállalkozók kerülhetnek be az alapítványi fenntartásba adott egyetemek kuratóriumaiba. Orbán Viktor szerint nincs ezzel semmi baj, mert a felsőoktatás irányítását nemzeti szemléletű emberekre kell bízni. Nem veszi észre, hogy ezzel a kormányfő által is gyűlölt kádári rendszer „haladó hagyományait” követjük?

Fideszes polgármesterek kérik, hogy az ellenzék halassza el az előválasztást, mert a járványhelyzetben nem kellene újabb feszültségeket kelteni. Csakhogy az indulatokat éppen a kormány szítja. Mindazonáltal köszönjük az ingyen reklámot, hiszen ezzel éppen a NER szereplői jelzik, hogy félnek az ellenzéktől, tartanak a hatalom elvesztésétől, így maguk értékelik fel az előválasztás jelentőségét.

Az egészségügyi veszélyhelyzetet akár október elejéig fenntartanák – derül ki a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által kedd éjszaka benyújtott előterjesztésből. Csak nem arról van szó, hogy az ellenzéki előválasztást akarják ellehetetleníteni? Jobban fél a Fidesz a hatalma elvesztésétől, mint a most már 26 ezer emberéletet követelő járványtól? Nekünk azonban van hatékony vakcinánk a NER ármánykodásával szemben.

A járványhelyzettel kapcsolatos „információkat az egészségkárosodás megelőzéséhez szükséges ismeretekkel kiegészítve nyilvánosságra kell hozni” – derül ki az egészségügyi törvényből. Ennek része az is lenne, hogy megtudhassuk, a közvetlen lakókörnyezetünkben mekkora a fertőzés kockázata. Az illetékes hatóságok ezt nemigen akarják kiadni, pedig a pandémia megfékezéséhez ez alapvető információ lehetne. Inkább titkolóznak, veszélynek kitéve emberek sokaságát.

Magyarországon már rúgtak ki azért embert az állásából, mert lájkolt vagy megosztott néhány Facebook-bejegyzést. Ehhez képest a német ügyvivőt azért rendelte magához a külügyi államtitkár, mert a Hertha egy vitatható nyilatkozata miatt megvált Petry Zsolt kapusedzőtől. Ebben a helyzetben vajon melyik ország tekinthető jogállamnak, és hol érvényesül inkább a véleménynyilvánítás szabadsága?

Az Európa Tanács célja „az emberi jogok és alapvető szabadságok megóvása és további fejlesztése” – derül ki a 47 tagállamot tömörítő testület statútumából. Ennek a szervezetnek lesz májustól Magyarország a soros elnöke, amelynek emberi jogi biztosa az újságírói és a médiaszabadság helyreállítására szólította fel a közelmúltban Budapestet. Na, ebből mi sül ki?

Eltiltaná az újságírói foglalkozás gyakorlásától a szándékosan másokat mocskoló, híreket hamisító „propagandistákat” Fekete-Győr András, a Momentum elnöke. Kijelentése különösen a kormányoldalon hatalmas felháborodást keltett, miközben erre a hatályos szabályok szerint ma is van lehetőség, és akadt már példa rá. Igaz, csak azt tiltotta el a bíróság az újságkészítéstől, aki egy Orbán-interjú tartalmát változtatta meg.

Tragikus adatok figyelmeztetnek a járványhelyzet durvulására, miközben számolatlanul küldik ki az egyelőre senki nem tudja, mire jó védettségi igazolványokat, amelyek körül egyébként is igen nagy a zavar. Egy kormányrendelet szerint ezek előállítása darabonként akár kétezer forintba kerülhet, de legalább az ÁNY-Biztonsági Nyomda jól jár vele.

„Kivánjuk a’ sajtó szabadságát, censura eltörlését” – ez az 1848. március 15-én kihirdetett 12 pont első követelése. Ki gondolta volna, hogy az 1990-es rendszerváltás után harminc évvel változatlanul aktuális a kérdés. Hivatalos cenzúra ugyan nincs, de a NER az elmúlt tíz évben mindent megtett annak érdekében, hogy elhallgattassa azokat a médiumokat, amelyek nem hajlandók a hatalom elvtelen kiszolgálására.

Igen kreatív jogértelmezéssel utasította el a Klubrádió pályázatát a Médiatanács, és ami különösen aggályos, hogy visszamenőleg még alakilag is érvénytelenítették azt a benyújtott dokumentációt, amit eredetileg megfelelőnek, érdemi elbírálásra alkalmasnak nyilvánítottak.