A ma hatályos szabályok szerint is alávethetők a gyanúsítottak vagy a tanúk hazugságvizsgálatnak, ami azonban csak egyéb adatszerző tevékenységnek számít. Júliustól viszont az ilyen vizsgálat bizonyítási cselekmény, s az eredményét a bíróságnak ugyanúgy kell értékelnie, mint például a helyszíni szemle vagy a szembesítés során tett megállapításokat. Szóval a poligráfot komolyabban kell venni, de aki nem vállalja, azt továbbra sem lehet ilyen vizsgálatra kötelezni.

Ne legyen megengedett az életvitelszerű közterületen tartózkodás, amit foglaljanak bele az alaptörvényve – ezt javasolja a Fidesz. Ez így rendben is lenne, de akkor kerüljön bele az alkotmányba a lakhatáshoz való jog is. Mert ha nem, akkor mi lesz a hajléktalanokkal? Az ő létük ettől kezdve alaptörvény-ellenes lesz? És mit kezdenek velük? Mehetnek börtönbe?

Munkácsy Golgotáját megint lepel fedi, miközben a kép tulajdonosa a festményt tízmillió euróért eladná a magyar államnak. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint ennyit adnának is érte, de úgy tűnik, erről a kormányon belül sincs egyetértés, inkább újabb eljárást indítanak a kép védetté nyilvánítása érekében. A festményt emiatt nem is nézheti meg senki.

Százmilliókat költöttek több új börtön építésének előkészítésére – járt utána a Hír TV –, de egyelőre az egészből nem lett semmi. Így egyelőre marad a túlzsúfoltság, s emiatt az állam kártalanítási kötelezettsége, amit Magyar György ügyvéd szerint a hatalom magának köszönhet: ha kell, ha nem, mindenkit rács mögé dugnak.

Vajon miként kell értelmezni az alaptörvény hetedik módosítását? Mit jelent az, hogy a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magánéletének, otthonának sérelmével? Nehéz viszont elképzelni olyan demonstrációt, amely a kívülállók számára nem okoz kellemetlenséget. A strasbourgi bíróság joggyakorlata szerint a gyülekezési jog korlátozható ugyan, de ennek szigorú feltételei vannak.

Csupán bocsánatkérést várt volna Pruck Pál lánya Schmidt Máriától, mert az édesapjáról 1956-ban készült fotó alá Dózsa László színművész nevét írták. Per lett belőle, s első fokon a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány elbukta az ügyet. Ha a verdikt jogerőssé válik, az asszony sérelemdíjat fog követelni.

Júliustól eljárást lehet indítani titokban bárkivel szemben, aki bűncselekmény gyanúsítottjaként szóba jöhet. Ehhez elég lehet egy első körben megalapozatlannak minősített feljelentés, illetve a hatóságok birtokába jutott, jogsértésre utaló bizonytalan információ is. Mi jöhet még?

A Kúria intellektuálisan nem nőtt fel a feladatához – kommentálták kormányzati körök a legfőbb bírói fórum egy, a parlamenti választással kapcsolatos döntését. Számos jogász – köztük egykori miniszter és államtitkárok, volt alkotmányjogászok, egy volt ombudsman és több ügyvéd – szerint ez egyszerűen tűrhetetlen. S hogy mire készülnek még, nem tudni, de félő, a független bíráskodás ellen újabb támadásokra kell felkészülni. Ha egyetért velünk, a linkre kattintva csatlakozhatnak hozzánk.

Az ellenzéki pártok többsége gyakorlatilag nincs jelen a magyar társadalomban, ezért valószínűleg az állampolgároknak kell megszervezniük azokat a helyi közösségeket, amelyekből kinőhetnek olyan politikai szerveződések, amelyek majd képesek lesznek megtörni a Fidesz túlhatalmát.

Sikerült Fehéroroszországgal egy platformra kerülni: Magyarország sem hajlandó nyilvánosságra hozni az Európa Tanács korrupcióellenes testületének jelentését. Van viszont egy 2015-ös dokumentum, amelyből kiderül, mi volt akkor a baj velünk. Vélhetően a helyzet azóta sem változott, nyilván ezért nem szeretné a kormány, hogy az újabb jelentést is megismerhessük.