Strasbourg dönthet bármiről, Magyarországnak semmi nem jön össze? Az emberi jogi bíróság 2015 őszén mondta ki, hogy egy éven belül ki kell dolgozni olyan hazai szabályozást, amely alkalmas a perek elhúzódása miatti kárigények rendezésére. A kormány tavaly ősszel benyújtott egy tervezetet, amely idén júniusban hatályba lépett volna, de a parlament egyelőre nem döntött. Azt sem tudni, hogy ez egyáltalán a tavaszi ülésszakon napirendre kerül-e, így az egyéves határidőből legkevesebb három évvel kicsúszunk.

Jövő héten szavaz a parlament a családvédelmi akciótervről, amely ellenzéki vélemények szerint kifejezetten a tehetősebbeknek kedvez, szakértők pedig úgy látják, ettől nem nő meg a szülési kedv. Létbiztonság, megfelelő egészségügyi, szociális és mindenkinek egyenlő esélyeket kínáló oktatási rendszer nélkül ugyanis kockázatos gyermeket vállalni.

Mit akar Orbán Viktor: kilépni az Európai Néppártból, esetleg kivezetni Magyarországot az EU-ból? Nem tudni, csak annyi bizonyos, hogy a miniszterelnöknek a magyar mozgástér már kevés. Európai tényezővé akar válni. Ahhoz viszont a ma nem egészen tízmilliós Magyarország kevés. De akkor mi a szándéka?

Lepisili Orbán Viktor az uniós zászlót a ZDF fotómontázsán. A miniszterelnök vasárnap reggeli rádióinterjújában viszont kijelentette: „nem engedünk a brüsszeli buborékban élő politikusoknak, nem mi vagyunk értük, hanem ők vannak értünk”. A miniszterelnök szerint a Timmermans-félék hazájukban akkorát estek, mint az ólajtó, ezért magyaráznak nekünk.

A parlamentnek felelős első magyar kormány első miniszterelnöke idén 170. éve adta életét ezért az országért. Talán megérdemelte volna, ha az évfordulóra – a sok egyéb múlhatatlan fontosságú kormányzati beruházás mellett – megmentik az egykori államfő pusztuló kastélyát azok, akik döntéshozóként nemcsak megtehetnék, hanem viselt hivataluknál fogva egyébként kötelesek is lennének rá.

Diktálni akar az európai porondon Orbán Viktor, mert úgy érzi, kinőtte Magyarországot, bár a Brexit utáni EU népességének is alig 2,2 százaléka lesz magyarországi lakos. Néppárti kollegája, Manfred Weber a budapesti tárgyalásai után ennek ellenére visszafogottan nyilatkozott, pedig az Európai Parlament mérsékelt jobbközép pártcsaládjában, az Európai Néppártban az egyre szélsőségesebb nézeteket valló Fidesznek vélhetően nem lenne helye.

Alapvetően az ügyészség helyzetéről kérdezték a Magyar Liberális Párt békéscsabai szervezetének rendezvényén Magyar György ügyvédet, s a mindvégig visszafogottan nyilatkozó szakembernél egyszer csak elszakadt a cérna. A független ellenőrző intézmények és a sajtó kormány alá rendelésére vonatkozó kérdésre kibukott belőle: „nem kell besza(...)ni, mert ha azt látják, hogy be vagyunk, el leszünk taposva”.

Hivatalosan meg sem kezdődött az európai parlamenti képviselőválasztás kampánya, de a kormány Brüsszel elleni gyűlöletkeltő plakátjait több ellenzéki párt már elkezdte átragaszthatni. Ez a bírói gyakorlat szerint a véleménynyilvánítás szabadságának részét képezi, másfelől polgári peres eljárásban esély van arra, hogy a megrongált plakátok miatt a sértett fél kártérítést igényeljen.

A fegyveres biztonsági őrség személyzete nem nyomozóhatóság, így a parlamenti képviselők mentelmi jogát sem sérthették meg – állítja Kövér László házelnök az MTVA székházában tavaly decemberben történt atrocitások kapcsán. Csak két dologról feledkezik meg: a parlamenti képviselő hivatalos személy, az őrnek pedig az általa védett létesítmény biztonságát veszélyeztető személyt a rendőrség megérkezéséig vissza kell tartania.

Jó ideje tart az éles vita arról, mit engedhet meg magának az ellenzék a parlamentben. A strasbourgi bíróság szerint molinózni lehet, ám hogy elállhatják-e képviselők az ülést vezető elnök pulpitushoz vezető útját, más kérdés. A nemzetközi bírói fórum leszögezte azt is, hogy Kövér László rendészeti jogkörben kiszabott bírságai ellen érdemi jogorvoslati lehetőséget kell biztosítani. Ennek négy éve nem sikerült megfelelni.