Mit akar Orbán Viktor: kilépni az Európai Néppártból, esetleg kivezetni Magyarországot az EU-ból? Nem tudni, csak annyi bizonyos, hogy a miniszterelnöknek a magyar mozgástér már kevés. Európai tényezővé akar válni. Ahhoz viszont a ma nem egészen tízmilliós Magyarország kevés. De akkor mi a szándéka?

Lepisili Orbán Viktor az uniós zászlót a ZDF fotómontázsán. A miniszterelnök vasárnap reggeli rádióinterjújában viszont kijelentette: „nem engedünk a brüsszeli buborékban élő politikusoknak, nem mi vagyunk értük, hanem ők vannak értünk”. A miniszterelnök szerint a Timmermans-félék hazájukban akkorát estek, mint az ólajtó, ezért magyaráznak nekünk.

A parlamentnek felelős első magyar kormány első miniszterelnöke idén 170. éve adta életét ezért az országért. Talán megérdemelte volna, ha az évfordulóra – a sok egyéb múlhatatlan fontosságú kormányzati beruházás mellett – megmentik az egykori államfő pusztuló kastélyát azok, akik döntéshozóként nemcsak megtehetnék, hanem viselt hivataluknál fogva egyébként kötelesek is lennének rá.

Diktálni akar az európai porondon Orbán Viktor, mert úgy érzi, kinőtte Magyarországot, bár a Brexit utáni EU népességének is alig 2,2 százaléka lesz magyarországi lakos. Néppárti kollegája, Manfred Weber a budapesti tárgyalásai után ennek ellenére visszafogottan nyilatkozott, pedig az Európai Parlament mérsékelt jobbközép pártcsaládjában, az Európai Néppártban az egyre szélsőségesebb nézeteket valló Fidesznek vélhetően nem lenne helye.

Alapvetően az ügyészség helyzetéről kérdezték a Magyar Liberális Párt békéscsabai szervezetének rendezvényén Magyar György ügyvédet, s a mindvégig visszafogottan nyilatkozó szakembernél egyszer csak elszakadt a cérna. A független ellenőrző intézmények és a sajtó kormány alá rendelésére vonatkozó kérdésre kibukott belőle: „nem kell besza(...)ni, mert ha azt látják, hogy be vagyunk, el leszünk taposva”.

Hivatalosan meg sem kezdődött az európai parlamenti képviselőválasztás kampánya, de a kormány Brüsszel elleni gyűlöletkeltő plakátjait több ellenzéki párt már elkezdte átragaszthatni. Ez a bírói gyakorlat szerint a véleménynyilvánítás szabadságának részét képezi, másfelől polgári peres eljárásban esély van arra, hogy a megrongált plakátok miatt a sértett fél kártérítést igényeljen.

A fegyveres biztonsági őrség személyzete nem nyomozóhatóság, így a parlamenti képviselők mentelmi jogát sem sérthették meg – állítja Kövér László házelnök az MTVA székházában tavaly decemberben történt atrocitások kapcsán. Csak két dologról feledkezik meg: a parlamenti képviselő hivatalos személy, az őrnek pedig az általa védett létesítmény biztonságát veszélyeztető személyt a rendőrség megérkezéséig vissza kell tartania.

Jó ideje tart az éles vita arról, mit engedhet meg magának az ellenzék a parlamentben. A strasbourgi bíróság szerint molinózni lehet, ám hogy elállhatják-e képviselők az ülést vezető elnök pulpitushoz vezető útját, más kérdés. A nemzetközi bírói fórum leszögezte azt is, hogy Kövér László rendészeti jogkörben kiszabott bírságai ellen érdemi jogorvoslati lehetőséget kell biztosítani. Ennek négy éve nem sikerült megfelelni.

Perújítást kezdeményez majd a brutális kegyetlenséggel meggyilkolt egykori debreceni önkormányzati képviselő fia, akit annak ellenére is csak bizonyítékok hiányában mentettek fel, hogy időközben képbe került egy férfi, aki bevallotta: ő ölte meg az asszonyt. Ő a közelmúltban elsőfokon 15 évet kapott.

A Mindenki Magyarországa Mozgalom – amelynek Magyar György is alapító és elnökségi tagja – azt tűzte ki célul, hogy az ellenzéki együttműködés kialakításában katalizátorként működjék közre. Az ügyvéd szerint a jelenlegi hatalmat csak úgy lehet megtörni, ha az ellenzék demokratikus keretek között visszaszerzi a jogalkotás lehetőségét, ehhez pedig – bár ezt a pártot nem kell szeretni – a Jobbikra is szükség van.