A nyolc esztendeje tíz ember halálát – és sokmilliárdos kárt – okozó vörösiszap-katasztrófa kapcsán még nem született jogerős ítélet. Meddig lehet húzni egy ilyen ügyet? Úgy tűnik, sokáig, mert jó esetben az év végére is csak egy újabb elsőfokú verdikt születhet.

Kérdéses, érdeke-e Hódmezővásárhely fideszes többségű közgyűlésének egy újabb választási cirkusz, amely akár a képviselő-testület feloszlatását kezdeményező Márki-Zay Péter gyors bukásához is vezethetne. Vagy azzal járnak jobban, ha a polgármestert jövő októberig továbbra is gúzsba kötve táncoltatják?

Gondatlanságból elkövetett emberölés miatt tett feljelentést a kardiológiai intézetből elbocsátott szívsebész betegének halála miatt az MSZP. Ez azonban alapvetően nem büntetőjogi kérdés, hanem az egészségügyi ellátórendszer tönkretétele miatt a politikai felelősséget kellene vállalnia végre valakinek. Orbán Viktornak, Kásler Miklósnak és mindazoknak a „tettestársaknak”, akik asszisztálnak ehhez.

„Gyűlés a legalább két személy részvételével közügyben való véleménynyilvánítás céljából tartott nyilvános összejövetel”, ha ahhoz bárki csatlakozhat – ez olvasható az új gyülekezési törvényben. Ha meg már hárman spontán vitatkoznak politikai kérdésekről az utcán, a résztvevőket egyenesen elviszi a rendőrség? Tényleg visszajön a Rákosi-rendszer?

A MÁV kilátásba helyezte: a nagy összeggel tartozó bliccelők ellen büntetőfeljelentést tesznek, mert ezzel kapcsolatban felmerülhet a csalás gyanúja. Csakhogy a vasúttársaság és az utasok között polgári jogi szerződés van érvényben, és vajon lehet-e kriminalizálni a potyautasokat?

Jogilag gyakorlatilag megfoghatatlan, hogy egy, kifejezetten a miniszterelnökhöz közeli nagyvállalkozó milliárdos értéket képviselő magángépen ingyen repteti Orbán Viktort A Párbeszéd hivatali vesztegetés, valamint hivatali vesztegetés elfogadása miatt feljelentést tesz ugyan, és vagyonnyilatkozati eljárást is kezdeményez a kormányfő ellen, de sokra szinte biztosan nem mennek vele.

Nézzünk már magunkba: önként csatlakoztunk egy ötszázmilliós közösséghez, amely népességének a két százalékát sem tesszük ki, míg az EU GDP-jének a 0,8 százalékát produkáljuk. Ehhez képest a döntéshozó testületekben ennél jóval nagyobb arányban vagyunk jelent, s a hazai nemzeti össztermék több mint öt százalékát kapjuk az ellenzéknek kikiáltott „Brüsszeltől”.

Egyoldalúan szerződést bontott még 2015-ben a több mint hétszáz budapesti hirdetőoszlopot üzemeltető Mahir Cityposter Kft.-vel a fővárosi önkormányzat, ám a bíróság most végérvényesen kimondta: a döntés jogellenes volt, megállapítva, hogy a szerződést a felmondás nem szüntette meg. Az akkor még Simicska Lajos érdekkörébe tartozó vállalkozás tulajdonosa azonban megváltozott, így kérdéses, hogy a céget ért százmilliós nagyságrendű kár miatt indul-e újabb per.

Orbán Viktornak semmi nem tetszik. Ha az unió a bevándorlási válság kapcsán kötelező elosztási kvótát akar, az a baj, ha az Európai Bizottság az illegális migráció megállítása érdekében tízezer fős közös határőrizeti egység létrehozását javasolja, az a baj. A paranoiás kormányfő ugyanis a nemzeti szuverenitás sérelmét véli felfedezni a tervezetben. Ha van sapka, azért, ha nincs, akkor meg azért kell ütni Brüsszelt?

Tényleg elég 13 illegális migráns ahhoz, hogy a kormány az egész országra tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet rendeljen el? Elég, hiszen szeptember 6-tól további hat hónapig érvényben van ez az intézkedés. Magyar György szerint nem kellene elaprózni a dolgot: hirdessenek életfogytig válsághelyzetet, ha a kabinet tényleg a nem létező menekültekre akarja alapozni a politikai kampányát.