Hiába semmisítette meg az Országos Bírósági Hivatal elnöke integritási szabályzatának néhány pontját az Alkotmánybíróság, Szájer József fideszes EP-képviselő felesége változatlanul csaknem teljhatalommal rendelkezik a bírósági szervezet felett. Bírák kinevezését, felmentését, áthelyezését kezdeményezheti, s vizsgálatot indíthat bírósági vezetők ellen. És ez így is maradt…

Feljelentést tesz a Jobbik rémhírterjesztés miatt a sorosozó kormánypárti politikusok ellen, de a hazudozás nem bűncselekmény. Volt már korábban is kísérlet erre, de az ügyészség 2016-ban lesöpörte a beadványt.

Az LMP feljelentette a kormányt, mert a nem létező Soros-tervről folytat jó sok pénzért nemzeti konzultációt, de az ügyészségről lepattant a beadvány. Kár, hogy a büntetőjog nem tud mit kezdeni azzal, ha a kabinet mindannyiunk adóforintjaiból számolatlanul költ hazugság- vagy gyűlöletkampányra.

Érdekes helyzet alakult ki pár napja egy budai étteremben: civil aktivisták megszállták a helyiséget, és ezzel átmenetileg lehetetlenné tették a vendéglátóhely rendeltetésszerű üzemeltetését. Nyilvánvaló, hogy kárt okoztak, de a rendőrség nem akart intézkedni, mondván, nem történt a hatáskörükbe tartozó jogellenes cselekmény. De akkor mi a jogi helyzet?

Amikor Medgyessy Péter volt szocialista kormányfő beszólt a bíróságoknak, maga Áder János akkori fideszes frakcióvezető és Mádl Ferenc egykori köztársasági elnök emelte fel a szavát. Most egy miniszter kétségbe vonhatja a Kúria tisztességét, a miniszterelnök meg nyugodtan minősíthet botrányosnak ítéletet, s annak sincs következménye.

A környező országokban élő magyarok közül egymilliónyian kérték a kedvezményes honosítást, de a többségük túl van a negyvenen. Számukra aligha kecsegtető ajánlat, hogy anyasági támogatást kapnak, meg babakötvényt nyitnak az újszülöttjük javára. De akkor kiket akar megvenni az újabb ötlettel a Fidesz?

Az eddigi 270 milliárd után az év végéig még 51 milliárdot biztosít a kormány a határvédelemre – derült ki a legutóbbi kormányinfón. Lázár János vagy pontatlanul fogalmazott, vagy valami nagyon nagy baj van, mert ennyi pénzt szabályosan elkölteni két hónap alatt biztosan nem lehet.

Bárki bármikor fogdába kerülhet, ha a mozgáskorlátozottak számára fenntartott parkolóhelyen áll, s ehhez megfelelő igazolványt mutat ugyan fel, de az a személy, akinek a nevére az engedélyt kiállították, éppen nem ül bent a gépkocsiban. Mert várnak rá. Íme, egy újabb jogalkotási abszurd. Vagy csak az intézkedő rendőröknek ment el a józan esze?

A nagykorú gyermekek kötelesek a rászoruló szüleikről gondoskodni – mondja ki az alaptörvény. De vajon meddig terjed ez a kötelezettség, s lehet-e olyan élethelyzet, amikor a szülő az alkotmányban foglaltak ellenére sem várhat el semmiféle segítséget az utódjától? Ennek próbáltunk utánajárni.

A lázadás vagy zendülés vádja kevés ahhoz, hogy a belga igazságügyi szervek átadják a tisztségétől megfosztott katalán elnököt Spanyolországnak. A közpénzek jogellenes felhasználása elvileg alapos ok lehet, bár a jelen ügyben inkább blöffnek tűnik. A politikusoknak elvileg nem osztottak lapot ebben az átpolitizált ügyben. A belga bíróságnak kell állást foglalnia abban, hogy megbízható-e a spanyol jogrendszer. A kölcsönös elismerés elve vagy az alapvető jogok védelme fontosabb az európai elfogatóparancs végrehajtásakor?