
Újabb kútmérgező akcióba fogott a Magyar Idők: a kormányszócső szerint a bíróság nem akarta foglalkoztatni tolmácsként a Migration Aid International társigazgatóját, mert állítólag nem képes pártatlanul fordítani. A lap szerint a menekültügyi hivatal is tíz fordítótól megvált, mert helyzetükkel visszaélve megpróbáltak segítséget nyújtani az eljárás alá vont migránsoknak. Ez az egész értelmezhetetlen, viszont a kormány által generált összeesküvéselméletbe jól illeszkedik.



A személyiségi jog megsértése esetén mindenképpen jár sérelemdíj, s ehhez elég lehet, ha például egy szolgáltató hibájából a személyes adataink illetéktelen kézbe kerülnek. Ez még sokba kerülhet a bukott e-jegyrendszert és a MOL Bubi rendszert üzemeltető BKK-nak.

Akciófilmbe illő módon törték rá a rendőrök egy családra az ajtót, hogy egy egyéves gyereket állami gondozásba vegyenek. Hangosan ordibálva, fegyvert szegezve rontottak be a lakásba, s a félmeztelen apát a földre teperték, a kisfiút szorongató anyát pedig rángatták. Vajon mikor csap át a határozott fellépés megtorlásba?
Aki magyar állampolgárként külföldön követ el bűncselekményt, az a tettéért a hazai jog szerint is felel. A bálványosi szabadegyetemen a kormányfő beszédét sípolással zavaró nőt egy magyar fotós a hajánál fogva rántotta a földre, ami első pillantásra bűncselekménynek tűnik. Csak a magyar hatóságokon múlik, hogy indítanak-e ellene büntetőeljárást. A hatályos szabályok szerint ennek nincs akadálya.
Alaposan meghurcolták azt a fiút, aki ötven forintért vett elektronikus havi bérletet a BKK rosszul sikerült webes boltjában. Bár azonnal jelezte a hibát, a szolgáltatást fejlesztő T-Systems feljelentést tett. Egyelőre csak a fiú lett gyanúsított, s nem azok, akik felelősek azért, hogy havi több mint húszmillióért használhatatlan rendszert hoztak létre.