Pártok csak piaci áron hirdethetnek majd a közterületi plakáthelyeken, kampányidőszakban pedig a tarifát is nyilvánosságra kell hozni – nagyjából ez a lényege a Halász János és Kósa Lajos jegyezte, kedden benyújtott törvénymódosításnak. A kormány – és szatellit szervezete – változatlanul azt csinál, amit akar, mert az állami propagandára nem vonatkozik az új szabályozás, bár Kósa mást ígért.
Közvetítőkön keresztül betekinthetett olyan dokumentumok másolatába, amelyek azt igazolják, hogy az oroszok tényleg tudnak Orbán Viktor és pártja illegális pénzügyeiről, és ezzel zsarolni tudják – állítja Gyurcsány Ferenc. Ha ez igaz, hivatalos személyként feljelentést kellett volna tennie.
Kikapott a fideszes zuglói jelölt a vasárnapi időközi önkormányzati választáson, de ennél akár még érdekesebb is lehet, mi lesz a vége a helyi MSZP kampánykiadványa miatt kibontakozott jogvitának. A szocialistákat eddig minden fórumon elmarasztalták, de a végső szót az Alkotmánybíróság mondhatja ki. A tét: hol a véleménynyilvánítás határa a kampányban?
Jókora vörös csillag is feltűnt a Magyar Kétfarkú Kutya Párt múlt szombati szatirikus „békemenetén”, amelyen egyebek mellett vodkát és kaviárt, meg két Orbánt követeltek, de az is szerepelt a sorban, hogy vessünk véget a szólásszabadságnak, a tanszabadságnak, míg a kórházakat alakítsák át stadionokká. Ja, és tiltsák be a soros áramkört. A csillag szerepe ugyan nem vált világossá, de még baj lehet belőle.
Helyi rendeletben határozhatják meg a közösségi együttélés alapvető szabályait az önkormányzatok, és a fantáziájuk szinte végtelen. Kaposvárott például most a járdafestést minősítik a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartássá. Ezért akár kétszázezer forintnyi közigazgatási bírságot is kiszabhatnak, de másutt büntetés járhat azért is, ha valaki lefekszik egy padra, válogat a házi szemétben vagy eteti a vaddisznókat.
Közérdekű munkára ítélte a bíróság a Sándor-palota felé festékes palackokat dobáló civil aktivistákat. Ha a verdikt jogerőssé válik, Gulyás Márton és társa háromszáz, illetve kétszáz órában mehet akár utcát seperni. Más kérdés, hogy a garázdaság tényállása megvalósult-e egyáltalán, és tettarányos-e a szankció. Évente több mint tízezer esetben szabnak ki közérdekű munka büntetést a magyar bíróságok.
Egyre több fiatal emigrál Magyarországról főleg az EU nyugati államaiba. Már minden hatodik magyar gyerek külföldön születik meg, s egy részük „nemzetközi” kapcsolatból. Mi lesz velük, ha a szülők viszonya megromlik, és egyikük más országba – akár a saját hazájába – vinné a gyerekeket? Ha valaki ezt önkényesen teszi, minden érintettnek súlyos kárt okoz, ráadásul – néhány kivételes esettől eltekintve – tartós előnyre sem tesz szert.
A halálbüntetés visszaállítását venné először napirendre Erdoğan török elnök, aki a vasárnapi népszavazással megerősített alkotmánymódosítás szerint gyakorlatilag teljhatalmat élvezhet. Orbán Viktor nagy barátja és példaképe ezzel végképp kizárná országát a civilizált államok közösségéből, s esélyt sem adna arra, hogy Törökország valaha is csatlakozzék az EU-hoz. Bár lehet, erről már le is tett.
A silány minőségű, élvezeti értékét tekintve is gyenge csokoládéutánzatból – kakaós tejbevonó masszából – készült húsvéti nyulak ilyenkor kötelező leszólása mellett érdemes szót ejteni arról is, egyáltalán mi a csokoládé. Erről az unión belül is ádáz vita folyt, s az Egyesült Királyság kilépésével megint kitörhet az európai csokoládéháború. A háttérben felsejlik a gyarmati múlt és a kőkemény kereskedelmi érdek.
Megint feljelentették a kétfarkú kutyákat, mert rossz állapotú járdák burkolatát festették színesre. Pedig észre kellett volna venni, hogy ez is egyfajta politikai véleménynyilvánítás, és szó sincs a közterület beszennyezéséről vagy rongálásról. A humortalan és keménykedő hatóságoknak ideje lenne megtanulniuk, hogy a jogszabályok merev, formális alkalmazása éppen a jog uralmát ássa alá. Különösen akkor, ha az a rendszerellenesnek tekintett megmozdulások elfojtását, a polgárok megfélemlítését célozza.