Az ősfideszes Pesty László állította, hogy rendelkezik külföldi szervereken őrzött adatokkal, amelyek szerint NER-közeli klántagok tisztességes vállalkozók rovására, törvénytelen eszközökkel óriási vagyonokra tettek szert. Erre azonnal lépnie kellene az ügyészségnek, amely azonban állam az államban, és parancsuralmi rendszerben működik. Nem véletlen, hogy Magyarország nem kér az Európai Ügyészségből. Másfelől aki vádaskodik, ne rébuszokban beszéljen, hanem álljon elő a bizonyítékokkal.

A bányahatóság nem indított eljárást a Recsken történt súlyos sárlavina kivizsgálására, mivel álláspontjuk szerint az nem volt üzemzavar. De ezt honnan tudják, ha nem is vizsgálódnak? Lehetséges, hogy az érintett lakóknak végül pert kell indítaniuk a káraik megtérítése érdekében? Megkerestük az ügyben érintett hatóságokat, ám érdemi választ még nem kaptunk. Úgy tűnik, a bürokrácia és a „jófejség” előbbre való, mint a bajba jutottak olyan helyzetbe hozása, mintha a katasztrófa be sem következett volna.

Egy „repedezett járdaszakasz kiszínezése inkább derültséget okoz a járókelőkben, és így a cselekmény megítélésekor az eljáró szervek józan humorérzékére is szükség van” – fogalmazott az Alkotmánybíróság még 2019-ben. A testület szerint kiemelendő, hogy Szombathelyen „az érintett járdaszakasz befestése nem okozott maradandó állagsérelmet az érintett felületen”. Ehhez képest most rendőrt küldtek a Magyar Kétfarkú Kutya Pártra, mert befestettek egy Széll Kálmán téri, rossz állapotban levő járdaszakaszt.

Rendben van az, hogy törvény erejénél fogva 2022. augusztus 1-jével ingyenesen az állam tulajdonába került a fővárosi Podmaniczky, Vörösmarty és Széchenyi tér, amelyeket használatra az V. kerületi, fideszes polgármester vezette önkormányzat kapott meg? Budapest pert kezdeményezett emiatt, a Fővárosi Törvényszék bírái pedig – miután vélhetően aggályaik voltak az eljárással kapcsolatban – az Alkotmánybíróság állásfoglalását kérték. Szerintem nem megalapozatlanul.

Parancsnoki vizsgálat indult azzal kapcsolatban, hogy törvényesen, arányosan és szakszerűen jártak-e el azok a rendőrök, akik Váctól kéklámpás autóikkal követtek, végül több ütközés után megállítottak egy Mercedest augusztus 1-jén az M2-es autóút Dunakeszihez közeli szakaszán. Az előzőleg állítólag 200 kilométer/óra sebességgel menekülő autó sofőrje járművezetéstől eltiltás hatálya alatt ült volán mögé, és mint kiderült, korábban több szabálysértési ügye is volt már.

A képviselő az Országgyűlés szavazásain köteles jelen lenni. A napirend elfogadása pedig olyan aktus, amely elvileg kötelező részvételhez kötött – olvasható ki a Fidesz által alkotott jogszabályokból. Ehhez képest a kormányoldal bojkottálta az ellenzék által legutóbb kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülést is, amelynek napirendi pontjairól minden képviselőnek szavaznia kellett volna.

Aki tudatosan semmibe veszi a közlekedési szabályokat, „potenciális gyilkos”. Ezt véli Lázár János miniszter. Másfelől aki autót vezet, mindjárt lehetséges „gyilkos”, mert elég egy apró figyelmetlenség, és bekövetkezhet a katasztrófa. Ezzel kapcsolatban viszont alaposan át kellene gondolni az objektív felelősség szabályait, mert ma néhány százezer forinttal bárki letudhatja a gyorshajtás miatt kiszabott büntetést, azután száguldozhat nyugodtan tovább.

A Karmelita-kolostor előtt még egy magányos ember sem sétálhat el, vagyis a budai Vár egy jelentős részét a turisták sem közelíthetik meg. Jó lenne azonban tisztán látni, hogy mi ennek az oka: objektumvédelmi intézkedés, a hatalom visszaélése, esetleg biztonsági megfontolásokból egy építési területet zártak le? A rendőrség meglehetősen zavaros magyarázattal szolgált.

A villámárvízre – vagyis vis majorra – hivatkozva a rendőrség villámgyorsasággal utasította el a recski sárlavina miatt tett feljelentést. De ez így szakszerűtlen és megalapozatlan. Szakértői vélemény nélkül, sajtónyilatkozatokra és korábbi engedélyezési iratokra hivatkozva a döntés elfogadhatatlan. Ügyfeleink megbízásából irodánk büntetőeljárást kezdeményez.

A tizenöt fős Alkotmánybíróság négy tagjának is megszűnik szeptember 1-jén a megbízatása. Mivel az új tagokat az elődök mandátumának lejárta előtti kilencven napban választják meg, az illetékes parlamenti bizottság meg is hallgatta a saját jelöltjeit, és – nem kis meglepetésre – mindegyiket alkalmasnak találta, s róluk kedden szavaz a parlament.