Az orvosnak a beteg ellátása előtt adott kenőpénz – kevésbé rosszul hangzóan paraszolvencia – mindig is vesztegetésnek számított, bár efelett hosszú ideig szemet hunytak, és az egészségügyben bevett gyakorlattá vált. Ez azonban 2021-től bűncselekménynek minősül akkor is, ha a „hálapénz” helyett valaki más módon – például szexuális szolgáltatás ígéretével – igyekszik jogtalan előnyhöz jutni.
A személyi sérüléssel járó balesetek okainak mindössze két százaléka vezethető vissza a megengedett legnagyobb sebesség túllépésére, így a közlekedés biztonságának lényeges javulását aligha remélhetik attól, hogy akár azt is büntethetik, akit egy kilométer/órás gyorshajtáson érnek.
Két fideszes képviselő azt javasolja, úgy módosítsák a Btk.-t, hogy becsületsértés, illetve rágalmazás miatt a közügyek szabad megvitatása körében sajtótermék vagy médiaszolgáltatás útján elkövetett ilyen jogsértés csak kivételes esetben legyen büntethető. Ez rendben is van, viszont a mocskolódó megnyilvánulásokat a polgári jog szabályai alapján sokkal szigorúbban kellene szankcionálni és az elmarasztaló ítéleteket könyörtelenül végrehajtani.
Többszörösére nőtt a fővárosra kivetett szolidaritási hozzájárulás összege az elmúlt néhány évben, ám emiatt felesleges lenne pert kezdeményezni az állammal szemben, amit Karácsony Gergely főpolgármester kényszerhelyzetében kilátásba helyezett. Hasonló ügyben született ugyanis kúriai döntés, s van alkotmánybírósági határozat is, amelyek arra utalnak, hogy esély sincs efféle kérdésben nyerni.
A kormány a határon túli magyarok digitális tájékozódási igényeinek kielégítésére új web-oldalt kíván üzemeltetni. Csak nem tán valamilyen adathalászat a cél? Aminek meg is lenne az értelme, hiszen a határon túliak részt vehetnek a parlamenti választáson, bár egyelőre csak levélben, és kizárólag a pártlistákra szavazhatnak. Most felvetődhet, hogy ezen a biztonságosnak tartott felületen lehetővé tehetnék akár az internetes voksolást is.
Egyre nagyobb az orosz-ukrán háború eszkalációjának a veszélye, és a helyzet folyamatosan romlik. A britek szegényített urántartalmú lőszereket küldenek Ukrajnába, míg az oroszok Belarusz területére taktikai nukleáris fegyvereket telepítettek – mondta a kormányfő péntek reggel az állami rádióban. Ha világháború lesz, akkor az szerinte atomháború lesz, és „az események lejtése ebbe az irányba megy”.
Egyesek szerint kevés megosztóbb személyiség van a magyar politikai közéletben, mint a 2006-os őszödi igazság- vagy hazugságbeszéd okán – amelynek megítélését bízzuk az utókorra – elhíresült egykori miniszterelnök. Sokan úgy vélik, Gyurcsány Ferenc ágyazott meg 2010-ben a Fidesz első kétharmadának, amiben akár lehet némi igazság. Az viszont bizonyosan nem rajta múlott, hogy a NER máig teljhatalommal uralkodik. A volt kormányfő azonban megint próbálkozik: ezúttal 13 pontban fogalmazta meg a jogállamiság helyreállításával kapcsolatos elképzeléseit, amelyekkel nehéz vitatkozni.
Az ellenzéki pártok gomba módján szaporodnak. Lesz nekünk mindenféle néppártunk, meg Szocialisták és Demokraták nevet viselő szerveződésünk, és akkor mi van? Csak tovább osztódik a NER-t elutasító közösség, ami egyértelműen a Fidesznek kedvez, hiszen a biztos szavazók körében a kormányoldal utcahosszal vezet. Aki ezt a megosztó politikát választja, csak megalapozza Orbán Viktor újabb kétharmadát 2026-ban is.
Akarja-e a Fidesz, hogy társadalmi szervezetek jelölhessenek bárkit önkormányzati képviselőnek, esetleg polgármesternek? Nem kell hozzá sok fantázia, hogy ezt nem szeretnék. A NER semmit nem kíván kevésbé, mint a közéletben való társadalmi részvételt. Ez Orbán rendszerében súlyos zavaró körülmény.
A hágai Nemzetközi Büntetőbíróság statútuma 2002-ben hatályba lépett, de több mint 20 éve halogatják a statútum beiktatását a magyar jogrendszerbe. Így maradnak az értelmezési kérdések. Elvileg Putyint Magyarországon el kellene fogni – hiszen a statútumot megerősítő okiratot a parlament felkérésére letétbe helyezték –, másfelől mégsem, hiszen a bíróság joghatóságával és hatásköreivel kapcsolatos kérdésekben nem létezik kihirdetett hazai törvény. Az Alkotmánybíróság korábbi határozatai szerint viszont ehhez hasonló esetekben a nemzetközi normákról az Országgyűlésnek törvényt kellene alkotnia, hogy azok a magyar jogrendszer részét képezzék.