Embercsempészés, bevándorlás elősegítés és bűnpártolás miatt tett ismeretlen tettes ellen feljelentést a volt macedón miniszterelnök ügyében Hadházy Ákos független parlamenti képviselő a Budapesti Rendőr-főkapitányságon.

Súlyos, nem politikai bűncselekmény elkövetőjének, amennyiben a cselekmény a magyar jog szerint legalább ötévi börtönbüntetéssel sújtható, az ENSZ genfi menekültügyi egyezménye értelmében nem adható menekültstátus. Nikola Gruevskit korrupciós ügyben ítélték el, s a hivatali vesztegetés elfogadása nálunk alapesetben is egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel szankcionálható.

Az Európai Ügyészséggel való kötelező együttműködésről – de nem a szervezethez történő csatlakozásról – szóló népszavazási kezdeményezés sem ment át a Nemzeti Választási Bizottságon. Valóban sérti az alaptörvényt, ha valaki azt akarja referendum útján elérni, hogy egy olyan uniós fórummal, amelynek a közösségi pénzekkel való visszaélések felderítése a feladata, szorosabb kapcsolatot alakítsunk ki? Most a Kúrián a sor, hogy döntsön. A kormánynak persze még ez sem tetszene.

A korrupció miatt elítélt volt macedón miniszterelnök kiadatását kérte Magyarországtól a macedón belügyminisztérium. Nikola Gruevski menedékjog iránti kérelmet nyújtott be nálunk, de ezzel sokra nem megy, mert a kiadatását a kormány köztörvényes bűncselekmény esetén akkor sem tagadhatja meg, ha a politikusnak nemzetközi védelmet biztosít, Macedónia ugyanis a hazai jog szerint biztonságos harmadik ország.

Az nem megy, hogy egy törvénymódosítással mondják ki: a rokkantsági ellátás tetszőlegesen csökkenthető önkényesen megállapított százalékok alapján. De az Alkotmánybíróság ennél nem mondott többet, tehát a kormányra bízta, mit kezd az általa elrontott jogszabállyal. Ha a kabinet akarja, kárpótolhatja a rendszer 2011-es átalakításának károsultjait, de jövő tavaszig mindenképpen új szabályozást kell alkotnia. Azt viszont nem tudni, hogy ennek lesz-e visszamenőleges hatálya.

Erősen aggályos, hogy egy kormányzati szerv beavatkozhat egy másik hatalmi ág tevékenységébe, például a miniszternek meghatározó szerepe lesz a közigazgatási bírák és bírósági vezetők kinevezésében – állítja Magyar György ügyvéd. Így könnyen előfordulhat, hogy 2020-tól az állampolgárok és a hatalom közötti jogvitákban az állam érdekei érvényesülnek.

Nem sértheti a közösség nyugalmát az, akinek a magatartása alkalmas ugyan a köznyugalom megzavarására, de azt mások már feldúlták. Legalábbis a Kúria így látja a 2015 szeptemberében Röszkénél kitört balhé esetében. Ott egy operatőr rugdosta a menekülteket, de a bíróság szerint ez az adott helyzetben nem volt kihívóan közösségellenes magatartás. A döntésnek érdekes következményei lehetnek.

Az önkényuralom magától nem mond le a hatalomról, hanem azt meg kell dönteni. E tekintetben Magyar György nem optimista, de szeretne az lenni. Azt gondolja, közelebb visz a megoldáshoz, ha az emberek akár egy budiban is beszélgetnek egymással, meg aktívan jelen vannak a közéletben. Jelezte, hogy maga is részt vesz egy mozgalom létrehozásában, de erről egyelőre nem árult el többet.

A bíróságoknak az ítélkezés során jövőre figyelemmel kell lenniük a jogszabályok preambulumában megfogalmazott célokra, illetve az előterjesztő indokolására – így változik az alaptörvény, s ennek megfelelően módosítják a jogalkotásról szóló törvényt is. Ezzel két baj van: egy törvénynek vagy van preambuluma, vagy nincs – sokszor nincs –, az indokolást pedig a közlönyben kihirdetett szöveg nem tartalmazza. Az ügyek mögött pedig többnyire emberek vannak…

Szavazhassanak a külhoni magyar állampolgárok is az EP-választáson – ezt javasolta Brüsszel, és a kormány nevében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes sietve be is nyújtotta az erről szóló törvénymódosítást. Sok voksra azonban nem számíthatnak, mert az erdélyi magyarok ezúttal nálunk nem szavazhatnak. Az unió mást is üzent például a tisztességes kampánnyal kapcsolatban, de azt már nem hallották meg.