Németországban egy náci karlendítésért elviszi az embert a rendőrség, Magyarországon viszont ezt eltűrik, ezért merészkednek ide a nácik – reagáltam arra, hogy a magukat ortodox nemzetiszocialistának nevező osztrák neonácik terveznek a hétvégén gyűlést Sopronba. Miért ne tennék, ha nálunk a holokauszthoz asszisztáló Horthy Miklóst maga Orbán Viktor és Lázár János miniszter is „kivételes államférfiúnak” nevezte.

A NER üldözi azokat a civil kezdeményezéseket – főleg, ha külföldről is kapnak támogatást –, amelyek nem Orbán Viktor mellett állnak. Akarták már ezeket listázni is, de az Európai Unió Bírósága keresztbe tett. A Fidesz azonban nem adja fel: most „szuverenitásvédelmi” törvénycsomagot nyújtanak majd be, ami azon politikusok, pártok, civil szervezetek és médiaszolgáltatók ellen irányulhat, akik/amelyek külföldről kapnak támogatást. Ehhez a választási törvényeket, a Btk.-t és az alaptörvényt is módosítanák, bár a részletek egyelőre nem ismertek.

Nem hivatalos személy elleni erőszak – más források szerint becsületsértés – miatt rendelték el annak a férfinak a körözését, aki szerdán Esztergomban felrobbantotta a házát, és halálba vitte magával a Terrorelhárítási Központ egyik fiatal munkatársát is. Ennek a tragédiának nem kellett volna bekövetkeznie.

Tudomásul kell venni, hogy nem minden olyan cselekmény büntetendő, ami az igazságérzetünket vagy a jóerkölcsöt sérti, mert a jog csupán az erkölcs minimuma. Alapvetően ez a helyzet a főváros XVIII. kerületében történtek esetében is. A Fidesz azóta a pártból kilépett politikusát így nagy valószínűséggel nem lehet felelősségre vonni azért, mert jó előre – és meglehetősen durva módon – akart beavatkozni a jövő évi önkormányzati választás kimenetelébe.

Svédország barát vagy ellenség? A skandináv állam NATO-csatlakozásának blokkolása jogos reakció-e arra, hogy állítólag sértegették a magyar választókat, vagy inkább politikai zsarolásról van szó az uniós pénzek elmaradása miatt? Ez utóbbi vélekedést erősíti, hogy most egy 2019-es svéd oktatófilmre hivatkozva sértődünk meg, amely valóban éles kritikát fogalmaz meg Magyarországgal szemben, de ettől még 2020-ban jó barátok voltunk. A katonai szervezet a NER-re nem volt felkészülve...

Augusztus 20-án egy magyar állampolgár a tömegből beintett a budapesti látogatáson tartózkodó török elnöknek, amire válaszul féltucatnyi testőr leteperte, bántalmazta. Végül a TEK avatkozott közbe, és szabadította ki a szorult helyzetbe került embert. Azóta sem sikerült tisztázni, mi történt, mert a rendőrség a nyomozást sem volt hajlandó elrendelni.

Hiába várták az Országgyűlés népjóléti bizottsága ülésére az ellenzéki képviselők Pintér Sándor belügyminisztert. A rendezvényen sem ő, sem a kormánypárti politikusok nem jelentek meg, ahol a 300 milliárd forintért beszerzett lélegeztetőgépek utóéletéről szerették volna kérdezni a tárcavezetőt. A DK politikusa, a grémiumot vezető Varga Zoltán azt akarta megtudni, indult-e bárki ellen büntetőeljárás a túlárazott és nagyobb részben felesleges bevásárlás miatt. A gyanús közbeszerzések dokumentumainak egy részét egyébként a külügyben bedarálták!

Az euroatlanti elkötelezettség, a korrupció elleni fellépés, a leszakadó, elszegényedő rétegek védelme, a demokratikus alapjogok megóvása – ezek lehetnének a közös demokratikus ellenzék együttműködésének alapelvei. De ők inkább egymással marakodnak, ahelyett, hogy – megőrizve önállóságukat és identitásukat – ernyőszervezetben, választási pártban gondolkodnának. Meg kereshetnének fogást Orbán Viktoron is, akinek a nagy barátja úgy véli, 1956-ban fasiszták garázdálkodtak Magyarországon. Összefogás hiányában a Fidesz hátra dőlve várhatja az újabb kétharmadot 2026-ban is.

A szélsőjobbal szimpatizáló Kárpátia zenekar – amely egyebek mellett a Magyar Gárda indulóját is írta – koncertjét élvezhetik a recski cigánysor lakói a szeptember 2-ra tervezett bányásznapi ünnepségen, amelyet a sárlavinát kiváltó bánya szponzorál. A károsultak ettől aligha lesznek boldogabbak, mert vélhetően jobban örülnének annak, ha mielőbb segítséget kapnának tönkrement házaik helyreállításához.

Ma Magyarországon a külföldi elkövetőknek érdemes embercsempésznek állniuk, mert a jogerős ítélet után szélnek eresztik őket. A szabadításukra vonatkozó kormányrendelet ráadásul mindenkire vonatkozik, aki ellen a későbbiekben ilyen bűncselekmény miatt indul eljárás, mert a bírói verdikt meghozatala után mehetnek majd világgá. Tehát mit kockáztatnak? Legfeljebb néhány hónapos letartóztatást és kiutasítást, ami nem túl nagy ár azért, hogy egy-egy emberen akkor is ezer eurókat keresnek, ha a „mutatvány” nem sikerül, mert a pénzt előre kérik és kapják.