Amennyiben az orosz csapatok háborús, illetve emberiesség elleni bűncselekményt követtek el – és ezt valószínűsíti, hogy polgári lakosokat, illetve az alapvető létfeltételek biztosításához szükséges létesítményeket támadtak –, emiatt valamennyi civilizált állam felléphet. Ilyen esetekben ugyanis az univerzális joghatóság elve érvényesülhet. Egyszerűbben fogalmazva: aki háborús bűncselekményt követ el, azzal szemben az ENSZ bármely tagállama felléphet, függetlenül attól, hogy a cselekményt nem az adott ország területén, s nem az ő állampolgárai sérelmére követték el.

Az egészségügyről szóló törvény kimondja: mindenkinek „joga van olyan ismeretek megszerzéséhez, amelyek lehetővé teszik számára az egészsége védelmével és fejlesztésével kapcsolatos lehetőségek megismerését, valamint megfelelő tájékoztatáson alapuló döntését az egészséggel kapcsolatos kérdésekben”. Na, mostantól a kormány mondja meg, hogy ezt a jogot miként kell értelmezni.

Ha politikusként a lakásomat a feleségemre, az autómat a fiamra, a nyaralómat az anyám nevére iratom, a vállalkozásaimat strómanok „tulajdonába” adom, a készpénzemet más nevére nyitott bankszámlán tartom, nyugodt lelkiismerettel tölthetem ki azt a vagyonnyilatkozatot, amely szerint nincs semmim. Ennek az egésznek így nincs értelme, mert a vagyonnyilatkozatot közokiratnak kellene nyilvánítani, amelynek hamis tartalommal való kitöltését a Btk. büntetni rendelhetné.

Az Egységben a Magyarországért ellenzéki szövetség nyilvánosságra hozta, hogy 26 szakpolitikai kabinetet állított fel. Az igazságügyi reformért felelős munkacsoport vezetésére engem kértek fel. Beszámoltam arról, hogy a program jogszakmai szempontból gyakorlatilag készen van, és már csak néhány finomítás várható, mielőtt az egészet nyilvánosságra hozzuk. Egyes részletekről azonban már beszélhettünk, így többek között arról is, hogy a bírósági végrehajtást nem lehet „maszekban” végezni, hanem a rendszert ismét állami kézbe kell adni. Ha az áprilisi választáson nem lesz egy esetleges új kormánynak kétharmados többsége, gúzsba kötve kell táncolnia, de azért feles törvényekkel is sok mindent elérhetnek.

Az árak legfőbb szabályozója a piac és a gazdasági verseny – szögezi le egy 1990-es törvény. A kiskereskedőket hátrányosan érintő árstop – amely szerint egyes termékeket a beszerzési árnál akár olcsóbban kell értékesíteni – ennek a rendelkezésnek igencsak ellentmond. De vajon ki téríti meg az érintetteknek az állami beavatkozással okozott károkat?

Ez valami elképesztő: a NER parlamenti kétharmadának biztosítása érdekében két, korrupciós ügyekben bíróság elé citált vádlott és egy gyanúsított is részt vehet a Fidesz-KDNP képviseletében az Országgyűlés munkájában. Erre a rendszerváltozást követően még soha nem volt példa.

Megindult a „tarhálás” a pártok részéről: pénzbeli támogatást kérnek a választási kampányhoz. Nincs ezzel semmi baj, legfeljebb azt a kérdést lehet feltenni, hogy a Fidesznek valóban szüksége van-e újabb forrásokra, hiszen eddig is közpénzmilliárdokból hülyítik az embereket. Most Márki-Zay Péterék is ehhez a módszerhez folyamodtak, ami szintén nem kifogásolható, ha az adatvédelmi szabályokat betartják.

Márki-Zay Péter győzelmével az ellenzéki előválasztás során új helyzet állt elő, de ha a polgárok benne látják Orbán Viktor esélyes kihívóját, ezt az összefogásban részes hat pártnak is tudomásul kell vennie. Vagyis nem kellene acsarkodni, egymás stílusát bírálni, hanem egyetlen feladat van: a különféle nézeteket harmonizálni, és meg kell találni a közös minimumot.

A közös ellenzék nem akar mást, mint olyan tisztességes alkotmányt, amely széles társadalmi konszenzuson alapul, és megvédi az állampolgárokat „a dúvad állammal” szemben. Az alkotmányozásnak ugyanis éppen ez a lényege: fektessék le, hogy az alapvető jogok korlátozása során meddig terjed az állam hatásköre, miközben a polgárok számára biztosítja mindazon jogok érvényesülését, amelyek nem ütköznek törvényekbe, és nem sértik mások alapvető jogait. Úgy tűnik, a Fidesz viszont fordítva ül a lovon.

Hivatali vesztegetés és más bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt indítványt tett a legfőbb ügyész az Országgyűlés elnökénél Völner Pál igazságügyminiszter-helyettes, fideszes képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére. Állítólag a jogtalan előny ellentételezéseként – felügyeleti, hatósági, igazgatási jogkörével visszaélve – vállalta, hogy konkrét ügyeket intéz a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökének kérésére. Elképzelhető, hogy ezért valaki a hatósághoz fordult, amit nem lehetett szőnyeg alá söpörni.