Ha a menedékkérőknek jó, a börtönök túlzsúfoltságának átmeneti csökkentése érdekében nyilván megteszi a rabok elhelyezésére is néhány jókora fémdoboz. Mintegy 1500 fő elhelyezését tervezik ideiglenes létesítményekben – nyilván konténerekben –, ami biztosan olcsóbb, mint állandó kőépületeket emelni. Ám ez is sok-sok milliárdba fog kerülni.

Akár hosszú időre is börtönbe kerülhet Magyarország volt perui nagykövete, aki gyermekpornográfia vádjával áll bíróság elé márciusban. Kaleta Gábort azért fosztották meg a nagyköveti címétől, mert a gyanú szerint kiskorúakról készült pornográf képeket találtak a számítógépén. Ha közreműködött abban, hogy ezek a felvételek a nagy nyilvánosság számára is hozzáférhetővé váljanak, az súlyos minősítő körülmény.

A rendőri eljárásban regisztrált szándékos, befejezett emberölések száma a hivatalos közlés szerint 2017-ben 90 volt, miközben egy ENSZ-jelentésben 242 eset szerepel. Az ORFK tiltakozott a félrevezető információ miatt, de úgy tűnik, igazából senki nem tudhatja pontosan, hány embert gyilkolnak meg Magyarországon. Mert abban az évben a BM adatai szerint 178 emberölés történt.

Tizenhárom év után sem sikerült megnyugtatóan pontot tenni egy 2007-ben elkövetett emberölési ügy végére. Balla Irma debreceni fideszes önkormányzati képviselőt a saját lakásán ölték meg, és előbb a fiát gyanúsították, s el is marasztalták, majd felmentették. Utána jött a képbe egy másik lehetséges elkövető, akit hétfőn jogerősen 15 évre ítéltek, de csak emberölési kísérlet miatt. De akkor ki az igazi gyilkos?

„Megszereztük (...), mennyi pénzt nyertek el a magyar államtól azok az ügyvédek, akik jogerősen elítélt bűnözők nevetséges indokaira hivatkozva milliárdokat kapnak kártérítésként” – írja az Origo. A kormányhoz közeli portál olyan ostobaságokat beszél, hogy arra válaszolni sem lenne érdemes, de képtelenek vagyunk befogni a szánkat. Bár az ősi latin mondás szerint a sas nem kapkod legyek után.

A Fidesz szerint nagyon fontos lenne, hogy a „balliberális körökhöz és a Soros-hálózathoz köthető ügyvédek” elárulják, „mennyit kaszáltak a börtönbizniszen” – mondta Budai Gyula kormánypárti országgyűlési képviselő szombati sajtótájékoztatóján. De semmi közük hozzá, hogy kitől milyen megbízást kaptunk, Soros viszont szűkmarkúnak bizonyult: egyetlen fillérrel sem támogatott magyar ügyvédeket. Ígérjük ugyanakkor, hogy a kormány lejárató kampánya ellenére is eskünkhöz híven tesszük a dolgunkat.

Évek óta legfeljebb kivételesen folytatott a törvényjavaslatokról társadalmi egyeztetést a kormány. Most viszont adnak öt napot, hogy  ki-ki véleményt nyilvánítson arról, szabad-e elítélt bűnözőket a bírósági verdiktben foglaltnál hamarabb kiengedni a börtönből. A szigorításnak – mert nyilvánvalóan ez a kormányzati szándék – azonban nem várt kellemetlen következményei lehetnek.

A fogva tartás embertelen körülményei miatt megítélt kártalanítást a joggal való visszaélésnek nevezte múlt pénteken a miniszterelnök, és kijelentette: a kifizetéseket azonnal hatállyal felfüggesztik. Az igazságügyi államtitkár másnap ráerősített, s azt nyilatkozta, kész az erről szóló kormányhatározat. Ami most kedden látott napvilágot, de egészen másról szól, bár a jogállamisággal annak tartalma is nehezen egyeztethető össze.

Véget kell vetni az úgynevezett „börtönbiznisznek”, ezért a továbbiakban az állam nem fizet kártalanítást a bűnözőknek a szerintük rossz börtönkörülmények miatt – jelentette ki több kormányzati tényező. Ezzel kapcsolatban az ügyvédi irodámat is hírbe hozták, miközben mindenkinek alkotmányos joga, hogy valós – vagy akár vélt – jogsérelme okán jogi képviseletet vegyen igénybe. Mi a fogva tartottak ügyeiben is csak azt tettük, amit a magyar törvények – illetve nemzetközi egyezmények – alapján meg kell tennünk.

"Megsebezte" a magyar néplelket, hogy a bűnözőknek pénzt fizetnek, ha a fogva tartás körülményei nem megfelelők, ezért Orbán Viktor miniszterelnök szerint a továbbiakban egyetlen fillért sem kellene adni nekik. Ezzel azonban semmibe venné az emberi jogi bíróság ítéleteit, meg az emberi jogok európai egyezményét. Mellesleg kár, hogy azt sem tudja, mi a különbség az Európai Unió Bírósága és az Európa Tanács égisze alatt működő Emberi Jogok Európai Bírósága között.