Az önkényuralom magától nem mond le a hatalomról, hanem azt meg kell dönteni. E tekintetben Magyar György nem optimista, de szeretne az lenni. Azt gondolja, közelebb visz a megoldáshoz, ha az emberek akár egy budiban is beszélgetnek egymással, meg aktívan jelen vannak a közéletben. Jelezte, hogy maga is részt vesz egy mozgalom létrehozásában, de erről egyelőre nem árult el többet.
A bíróságoknak az ítélkezés során jövőre figyelemmel kell lenniük a jogszabályok preambulumában megfogalmazott célokra, illetve az előterjesztő indokolására – így változik az alaptörvény, s ennek megfelelően módosítják a jogalkotásról szóló törvényt is. Ezzel két baj van: egy törvénynek vagy van preambuluma, vagy nincs – sokszor nincs –, az indokolást pedig a közlönyben kihirdetett szöveg nem tartalmazza. Az ügyek mögött pedig többnyire emberek vannak…
Az egészségügyi ellátórendszer súlyos problémáira figyelmeztet, hogy mind több a műhibaper. Az emberek pedig talán egyre kevésbé tűrik, hogy az orvosi hibák vagy mulasztások következmények nélkül maradjanak. Egy egészségügyi intézmény már százmilliót bukott emiatt. Vajon mi lesz a szívsebészügyben?
Az állam és az önkormányzatok „törekszenek valamennyi hajlék nélkül élő személy számára szállást biztosítani” – írja elő az alaptörvény. De ez nem több, mint jogilag értelmezhetetlen ígérvény, viszont aki október 15-e után az utcán lakik, azt akár be is csukhatják.
A nyolc esztendeje tíz ember halálát – és sokmilliárdos kárt – okozó vörösiszap-katasztrófa kapcsán még nem született jogerős ítélet. Meddig lehet húzni egy ilyen ügyet? Úgy tűnik, sokáig, mert jó esetben az év végére is csak egy újabb elsőfokú verdikt születhet.

„Gyűlés a legalább két személy részvételével közügyben való véleménynyilvánítás céljából tartott nyilvános összejövetel”, ha ahhoz bárki csatlakozhat – ez olvasható az új gyülekezési törvényben. Ha meg már hárman spontán vitatkoznak politikai kérdésekről az utcán, a résztvevőket egyenesen elviszi a rendőrség? Tényleg visszajön a Rákosi-rendszer?