Ez súlyos: Kövér a bírói függetlenséget vonta kétségbe – de a szakma egy része hallgat

2019. május 01. - Magyar Ügyvéd

ko_ve_rne_pszava.jpg„A bírói hatalom nem lehet független az államtól, hiszen maga is része annak” – mondta a házelnök éppen egy hete. Ráadásul úgy gondolja, a bírónak el kell döntenie, az államot védők vagy az azt támadók oldalára áll-e. Ez akkora ostobaság, hogy elemi felháborodást kellett volna kiváltania. Miután nem ez történt, mi nem hallgatunk tovább.

„Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el” – ezt mondja ki még a fideszes alaptörvény is.

Meg olyasmi olvasható benne, hogy a „bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatók. A bírákat tisztségükből csak sarkalatos törvényben meghatározott okból és eljárás keretében lehet elmozdítani”.

Éppen egy hete, hogy Kövér László házelnök talán nem véletlenül a bírói függetlenséget garantáló hazai jogszabály elfogadásának 150. évfordulóján fogalmazta meg sajátos elképzeléseit erről. Ami viszont meglepő, hogy még szakmai körökben sem tartotta senki fontosnak helyre tenni a Ház amúgy jogi végzettségű elnökét, aki elég nagy ostobaságokat mondott.

Például ezt: „... mindenféle kificamított államelméletekkel szemben a bírói kar nem külső tartozéka, hanem belső alkotóeleme az államnak, a bírói hatalom maga az államhatalom egyik megnyilvánulása, amelynek sorsában mindig osztozik. (...) A bírói hatalom nem lehet független az államtól, hiszen maga is része annak, sem az igazságtól, hiszen annak szolgálatára létezik”.

„Önök, tehát a bírák mindig csak annyira lehetnek függetlenek, amennyire a magyar állam is az” – véli Kövér, s hogy ezzel mit akart üzenni, mindjárt meg is világította: a „globalizmus nevébe a demokratikus nemzeti államok felszámolása, és választási legitimáció nélküli szupranacionális hatalmi központok kialakítása a cél az európai erőforrások feletti teljes ellenőrzés megszerzésének érdekében. Mindehhez pedig (...) az abnormalitásnak, azaz a teljes értékvesztésnek, a természet rendje tagadásának, a liberalizmus és az emberi jogok nevében megvalósított agresszív, hogy ne mondjam, se embert se istent nem ismerő terjesztése vezet”.

Hogy ennek mi köze a bírói függetlenséghez, az persze továbbra sem derült ki. Csak annyit tudtunk meg, hogy „korunk jogászainak és politikusaink maguknak kell eldönteniük, hogy milyen értékek védelmére kelnek, kinek az oldalára állnak: az államot védők és építők, vagy az államot támadók és rombolók oldalára”.

Felvetődik mindezzel kapcsolatban több kérdés is. Lehetséges, hogy a hatalommegosztás montesquieu-i elvei mára csak kevéssé értelmezhetők, hiszen a törvényhozás a végrehajtó hatalom szánalmas kiszolgálójává vált, így annak ellenőrzésében nem tölt be semmilyen érdemi szerepet, hanem egyszerű szavazógéppé silányult. De odavesztek a független ellenőrző intézmények is, mint például az Állami Számvevőszék vagy az Alkotmánybíróság.

Úgy tűnik, most a bírói hatalmi ágon a sor. Azzal, hogy az Orbán család személyes jó barátját állították az Országos Bírósági Hivatal élére, aki szinte korlátlan hatalommal rendelkezik a bírák kinevezését illetően, az igazságszolgáltatás függetlensége jelentősen sérült. De még ez is kevés, mert most Kövér azt üzente, hogy a bíráknak el kell dönteniük: „az államot védők és építők, vagy az államot támadók és rombolók oldalára” állnak. Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni azt is, hogy a „bírák nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet”.

Vagyis nem állhatnak sehová, mert a döntéseik során kizárólag a hatályos – esetenként szinte értelmezhetetlen, máskor kifejezetten a regnáló hatalom érdekeit szolgáló – jogszabályokból, és a rendelkezésükre álló bizonyítékokból indulhatnak ki, s mindezek alapján a legjobb lelkiismeretük szerint kell ítélkezniük. A természet rendjének tagadása – jelentsen ez bármit – ide pedig nem fél bele. Miként az is teljesen közömbös, hogy az ügyfelek éppen „építik” vagy „rombolják” az államot.

Aki sokallja az adót, és pert indít a NAV ellen, az vajon rombol? Aki meg tisztességtelen módszerekkel nyer milliárdos közbeszerzési megbízásokat, és a bírósági eljárásból valamilyen „véletlen” folytán nyertesként kerül ki, az épít? S az a bíró, aki az uniós és a hazai jog ütközése esetén előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményez az Európai Unió Bíróságánál, az rombol vagy épít?

Kövér talán maga sem tudta, hogy mit beszél. Kár, hogy a bírói kar mindezt szó nélkül hagyta, s a jogásztársadalom sem emelte fel egységesen a szavát. Most mi teszünk erre egy kísérletet...

(Fotó: népszava.hu)

Pontosítás:

Tédedtünk, de ennek most örülünk, mert a Magyar Bírói Egyesület bejegyzésünk elkészülte után, de annak közzététele előtt kiadott egy nyilatkozatot.

E szerint a Kúria elnöke "2019. április 24-ére, a Parlament csodálatos milliőjébe ünnepi konferenciát szervezett. A bírói hivatás alapértékének számító bírói függetlenség hazai meghonosításának, a bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869. évi IV. törvénycikk akkori parlamenti elfogadásának évfordulójára összehívott ünnepi találkozó az Elnök Úr különleges ajándéka volt a magyar bírói kar számára. Az eseményen a dicső múltnak kellett volna megelevenednie hangsúlyozandó, hogy máig megőriztük annak értékeit".

Az egyesület azonban csalódott, mert a "bíró – tisztelve minden hatalmi ág munkáját – döntése során független az államhatalom további ágaitól. Az slaptörvényünkből adódóan ezeket az elveket minden hatalmi ágnak és jogalanynak biztosítania kell és tiszteletben kell tartania. Ezt azért is kell kiemelni, mert a bírói függetlenség XIX. századi deklarálása elődeink üzenete a jövő generációhoz, mindörökkön örökké. A bírói kar – kivéve, amikor a hatalom önkénye ezt megakadályozta – mindig őrizte és óvta is ezt az értéket".

"Először, a házigazda jogán, az Országgyűlés elnöke lépett a hallgatóság felett magasodó felsőházi terem szószékére. Ő, meglepetésünkre, nem ünnepelt, hisz alkalmatlan bíróról, rossz ítéletről, a hatalmi ágak elválasztásának tagadásáról, a bíróságok államhatalomnak való alárendeltségéről beszélt. Az ünnep apropóján így nem épített, nem méltatott, hanem megfogalmazta a bírói karral szemben támasztott mai politikai elvárást, figyelmen kívül hagyva ősapáink üzenetét. Jogosan kérdezhetnénk: vajon miért hozta ezt az ajándékot? Mégsem tesszük, mert tudjuk, hogy minket, bírákat csak az Alaptörvény, a törvényeink, az eskünk, a lelkiismeretünk köt, míg szervezetileg függetlenek vagyunk minden más hatalmi ágtól" – írták. 

"Annak ellenére, hogy a bírói kar többször szenvedett el kritikákat, munkánkkal ellátjuk törvényi kötelességeinket, betöltjük a bírói hatalmi ág funkcióját, segítjük társadalmunkat, gazdaságunkat. Ennek során valóban nem vagyunk függetlenek a társadalmi viszonyoktól, mert munkánk során a demokratikus keretek között, a választópolgárok felhatalmazásával létrejött Országgyűlés által alkotott jogszabályokkal ítélkezünk. Így nekünk, bíróknak munkaeszközünk a hatályos jogszabályok összessége, mindennapi feladatunk azok alkalmazása, azonban a politikai elvárások ennek során nem befolyásolhatnak bennünket" - hagsúlyozzák.

Magyar Bírói Egyesület

Köszönjük az észrevételt, s a nyilatkozatot teljes terjedelmében itt olvashatják el. Másfelől sajnáljuk, hogy a jogi hivatásrend más szereplői hallgatnak.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr5514797518

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.