Úgy tűnik, a kormány végképp el kívánja lehetetleníteni az egész önkormányzati rendszert. Ha ez a szándék, a kétharmad birtokában megteheti, de akkor ne tessenek szégyenlősködni, hanem bátran mondják ki: Magyarországon minden hatalom a Fideszé!
Úgy tűnik, a kormány végképp el kívánja lehetetleníteni az egész önkormányzati rendszert. Ha ez a szándék, a kétharmad birtokában megteheti, de akkor ne tessenek szégyenlősködni, hanem bátran mondják ki: Magyarországon minden hatalom a Fideszé!
A Deák téren május 22-én történt kettős gyilkosság szolgáltatott apropót ahhoz, hogy az egyetlen magyarországi roma televíziós csatornán a résztvevők nyíltan beszélgessenek a „cigánybűnözésről”. Bár gyorsan kiderült, hogy sem az elkövető, sem az áldozatok nem voltak romák, a Mi Hazánk Mozgalom mégis tüntetést szervezett az Országos Roma Önkormányzat székházához, amit a rendőrség az előzetes tiltás ellenére sem oszlatott fel.
A „börtönbizniszen” százmilliókat keresnek „a baloldalhoz köthető gátlástalan ügyvédek és Sorosék – fogalmazott Budai Gyula fideszes képviselő. A politikus azt követően nyilatkozott, hogy az Országgyűlés hétfőn elfogadta azt a törvénymódosítást, amely lehetővé teszi a börtönök zsúfoltsága miatt megítélt kártérítés kifizetésének felfüggesztését az év végéig.
A polgári jog kártérítésre vonatkozó alapelveit törné át egy fideszes politikus azzal a javaslatával, amely szerint a szegregált oktatást elszenvedő volt diákokat sérelemdíj gyanánt kizárólag oktatási, képzési szolgáltatások nyújtásával lehetne kártalanítani. De akit az általános iskolában nem tanítottak meg rendesen olvasni, azt tíz év múlva – esetleg már családos emberként – hogyan lehetne megint iskolapadba ültetni? S ez az érintetteknek valóban tényleges elégtétel lenne?
Egyenruhás, bilinccsel, gumibottal, könnygázspay-vel felszerelt iskolaőrök állhatnak szolgálatba már szeptembertől, miközben az iskolai szociálismunkás-hálózat kiépítése – amelynek alapvető feladata lett volna, hogy célirányosan foglalkozzanak a problémás gyerekkel – az ígéretesnek tűnő kezdet ellenére 2011-ben félbeszakadt, mert a kormány sajnált rá négymilliárd forintot.
Érthetetlen, hogy egy olyan tőkeerős nemzetközi cég, amely a Viking Sigynt és a testvérhajóját, a mögötte haladó Viking Idunt üzemelteti, miért késlekedik a Hableány sétahajó legázolása miatt elhunyt áldozatok hozzátartozóinak és a baleset sértettjeinek kompenzálásával, s miért nem keresi önként azokat a lehetőségeket, amelyekkel az áldozatok fájdalmát, kárait enyhíteni tudná?
A kormány bocsánatkérést vár mindazoktól, akik tájékozatlanságból vagy rosszindulatból kételkedtek a határidő nélkül kihirdethető rendkívüli jogrendről szóló törvény visszavonásában. Bocsánat, hogy ezzel kapcsolatban aggályokat fogalmaztunk meg, másfelől meg hiába jár majd le a rendeleti kormányzás időszaka, mert egy újabb tervezet szerint csak a miniszterelnökön múlik – és ehhez már a parlament hozzájárulására sem lesz szükség –, hogy a járványhelyzetre hivatkozva ismét különleges intézkedéseket vezessenek be.
– Szeretnék magam is felszólításra a bocsánatkérők sorában állni, ha a hatalom ugyancsak kész bocsánatot kérni minden olyan intézkedésért, amely alkalmatlan volt a koronavírus-járvány kezelésére – nyilatkozta Magyar György ügyvéd a Klubrádió Reggeli személy című műsorában hétfőn. A kormány bocsánatot kérhetne többek között a 36 ezer kórházi ágy felesleges kiürítése miatt, meg azért is, mert alkalmatlan védőeszközöket vásároltak, ráadásul azokból sem jutott az egészségügyi dolgozók jelentős részének. És bocsánatot kérhetnének attól a 330 ezer munkanélkülitől is, akiket érdemi segítség nélkül hagytak.
Egyelőre senki nem tudja, hogy a koronavírus-járványnak hány olyan áldozata van, aki a kórházi ágyak kiürítése miatt maradt szakszerű orvosi ellátás nélkül, s emiatt halt meg. Arra sincs adat, hogy az elhamarkodott intézkedések következményeként mennyien lehetnek, akiknek az életminősége, illetve a gyógyulási esélyei romlottak, s vajon hányan vannak, akikre a beteg hozzátartozó ápolása szinte megoldhatatlan terhet rótt. Az viszont szinte biztos, hogy emiatt lesznek peres ügyek, és a bíróságoknak kell „beárazniuk”, hogy mennyit ér az emberi élet, és mennyit az, ha valakit „csak” arra kényszerítettek, hogy otthoni ellátásra alkalmatlan rokonán próbáljon valamiképpen segíteni.
Politikai döntés kérdése is lehet, hogy július 1-jétől kikapcsoljanak a rendszerből egy internetes tartalmat nyújtó szolgáltatót, ha a titkosszolgálatok úgy vélik, hogy azok működése a magyar kibertér biztonságára fenyegetést jelent. De azt elfelejtették megmondani, hogy mi a biztonsági kockázat, és az érintettek jogorvoslati lehetőségéről sem szól a szabályozás.