Pünkösd vasárnapja alkalmából mintegy 1600 forint értékű élelmiszercsomaggal kedveskedik Újbuda polgármestere a kerület hatvan évnél idősebb lakóinak. Ezt a kerületi lap május 22-i számában tették közzé, talán nem véletlenül most. De tényleg komolyan gondolja a Fidesz, hogy ennyi pénzért voksokat lehet vásárolni az EP-választásra? Mert más értelme nincs a dolognak.
A budapesti változásért; egy zöld, élhető és modern fővárosért, a korrupciómentes, demokratikus és a budapestiek bevonásán alapuló városvezetésért elkötelezett ellenzéki pártok és civil szervezetek az ellenzéki főpolgármester-jelölti előválasztás második fordulójának megszervezésére és lebonyolítására Civil Választási Bizottságot hoztak létre.
Hivatalos papírja van róla a Kúriától a végrehajtó hatalomnak, hogy nem számít, ha a kormány egyik államtitkára a választási kampány kellős közepén megtámadja az elvileg független Nemzeti Választási Bizottság egy jogerős döntését, és az sem, ha valótlan tényállítást fogalmaz meg, amit a köznyelvben hazugságnak is hívhatunk. Czeglédy Csaba EP-képviselőjelölt mentelmi ügye kapcsán mondta ezt ki a legfőbb bírói fórum.
Az egykori szocialista tábor legvidámabb barakkja helyett a demokratikus országok közösségének legelnyomottabb barakkjává válunk, de nem kötelező birkának lenni – nyilatkozta Magyar György ügyvéd a Klubrádiónak. Szerinte széleskörű, az ellenzéki pártokra, a szakszervezetekre és a civil szerveződésekre is kiterjedő összefogással a torz választási rendszer dacára lenne esély leváltani a Fideszt.

A választási bizottságok a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei, amelyeknek feladata egyebek mellett a választások tisztaságának biztosítása, a pártatlanság érvényesítése. Az igazságügyi államtitkár mégis vette a bátorságot, hogy a Nemzeti Választási Bizottság egyik döntését nyilvánosan bírálja.
Fideszes aktivisták úgy gyűjtöttek aláírásokat Orbán Viktor hét pontjának támogatásához, hogy azt állították: az EP-választáshoz való induláshoz kérik a választók hozzájárulását. A Kúria szerint ez sérti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét, az Alkotmánybíróság viszont úgy vélte: nincs ezzel semmi baj, mert a véleménynyilvánítás szabadságába belefér, ha a pártok közvetlenül keresik a kapcsolatot a választókkal, s akár a személyes adataikat is felveszik. A hazugságot nem vizsgálták, miként azt sem, a parttalan aláírásgyűjtés összeegyeztethető-e az uniós adatvédelmi rendelettel.
Bő két hete van már csak az európai parlamenti választásra listát állító kilenc pártnak arra, hogy éljen az állami média által biztosított ingyenes reklámidővel. Ez a Nemzeti Választási Bizottság múlt heti határozata szerint listánként 33 perc húsz másodperc. A Fidesz-propagandára viszont egyetlen híradóban is négy percet ad a „köztévé”. Tényleg ez az esélyegyenlőség?
„A bírói hatalom nem lehet független az államtól, hiszen maga is része annak” – mondta a házelnök éppen egy hete. Ráadásul úgy gondolja, a bírónak el kell döntenie, az államot védők vagy az azt támadók oldalára áll-e. Ez akkora ostobaság, hogy elemi felháborodást kellett volna kiváltania. Miután nem ez történt, mi nem hallgatunk tovább.