Nem lehet népszavazást tartani a római-parti gátról a Fővárosi Választási Bizottság szerint, mert törvény tartalmazza, hol épülhet a védvonal. De hogy hol legyen a gát, azt csak a budapesti közgyűlés döntheti el. A főpolgármester maga is népszavazást akar erről, és ennek nem lehet jogi akadálya. A végső szót a Kúria mondhatja ki.

Politikai „erőszakot vett” a jogállamiságon és az európai értékeken Dömötör Csaba államtitkár szerint „Brüsszel”, amikor minősített többséggel „lenyomták a torkunkon” a kvótahatározatot. És a Fidesz a kétharmad birtokában egyoldalúan, egyeztetés nélkül mi mindent nyomott már le a saját nemzete torkán? Kerestünk néhány példát.

Mi történik az elhunyt házastárs különvagyonával? – tette fel a kérdést blogunk egy olvasója. Ebből az özvegy végrendelet híján egy gyermekrésznyit örököl, a közös lakásból pedig akkor sem lehet kitenni, ha az volt társának magánvagyona volt, miközben annak tulajdonjoga kizárólag a gyermekekre száll.

Lehet szabadságharcot vívni Brüsszellel, s a kormány szembemehet az uniós döntésekkel, de az akár nap tízmillió forintba is kerülhet. Igaz, hol jön ez ahhoz, hogy az EU-csatlakozás óta napi kétmilliárdnyi közösségi forrás érkezett Magyarországra? Ha tartósan szembeszegülünk az uniós normákkal például a kvótaügyben, ennek egy részét akár vissza is fizethetjük.

Nem jogos a bilincs használata, ha az intézkedés alá vont személy együttműködő, és semmi jelét nem mutatja annak, hogy szökni vagy ellenszegülni akarna – mondta ki a Kúria. De a rendőrség nem ért a szóból, hiszen korábban is születtek hasonló bírósági ítéletek.

Valaki nagyon nem tud számolni, vagy átvertek minket, mert igazából semmilyen észszerű magyarázatot nem találtunk arra, hogyan sikerült 2015 óta plusz 270 milliárdot elkölteni a határvédelemre. Ha az unió ebből bármennyit hajlandó megtéríteni – ami eléggé kétséges –, biztosan fel fogja tenni ezt a kérdést.

Egy arányos és igazságos választási rendszerről vitatkoztak a résztvevők pénteken a Parlament épületével szemközt. Kár, hogy a Fidesz által egyoldalúan megalkotott, kifejezetten a kormányoldal számára kedvező választási törvény ellen korábban nemigen tiltakoztak. Most már valószínűleg elkésett a kezdeményezés, de a szétesett ellenzéknek egyébként sem csak a szabályokban kellene keresnie a hibát.

Nemigen volt még példa arra, hogy egy gyilkos 15 év után, pár héttel az elévülési idő lejárta előtt öntse ki a lelkét, és vallja a be a tettét, miközben semmilyen bizonyíték nem volt ellene és korábban soha nem gyanúsították. És mi történik, ha meggondolja magát és visszavonja a vallomását? Hiszen nincs meg az áldozat, nincs meg a gyilkos eszköz, de még a cselekmény helyszínét sem találják.

Az Orbán-rezsimben léteznek időzített bombák, amelyek felrobbanása nagy jelentőséggel bírna a 2018-as választás kimenetelét tekintve is – véli Magyar György, aki először a Klubrádióban, majd a Hír TV-ben is beszélt erről. A feltételezések helyett persze az ellenzéknek bizonyítékokkal kellene előállnia például a korrupcióról vagy a külföldi bankszámlákról.

A válaszolók ötöde sem ért egyet azzal, hogy a környező államokban frissen beszervezett magyar állampolgárok voksolhassanak a hazai parlamenti választáson. A friss közvélemény-kutatási adatok újabb vitát generáltak, s volt, aki „mocskos takony zsidóbérencnek” titulálja azt, aki úgy gondolja, csak azok szavazhassanak, akik rendelkeznek állandó magyarországi lakóhellyel.