Százmilliókat költöttek több új börtön építésének előkészítésére – járt utána a Hír TV –, de egyelőre az egészből nem lett semmi. Így egyelőre marad a túlzsúfoltság, s emiatt az állam kártalanítási kötelezettsége, amit Magyar György ügyvéd szerint a hatalom magának köszönhet: ha kell, ha nem, mindenkit rács mögé dugnak.

Vajon miként kell értelmezni az alaptörvény hetedik módosítását? Mit jelent az, hogy a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magánéletének, otthonának sérelmével? Nehéz viszont elképzelni olyan demonstrációt, amely a kívülállók számára nem okoz kellemetlenséget. A strasbourgi bíróság joggyakorlata szerint a gyülekezési jog korlátozható ugyan, de ennek szigorú feltételei vannak.

Csupán bocsánatkérést várt volna Pruck Pál lánya Schmidt Máriától, mert az édesapjáról 1956-ban készült fotó alá Dózsa László színművész nevét írták. Per lett belőle, s első fokon a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány elbukta az ügyet. Ha a verdikt jogerőssé válik, az asszony sérelemdíjat fog követelni.

Júliustól eljárást lehet indítani titokban bárkivel szemben, aki bűncselekmény gyanúsítottjaként szóba jöhet. Ehhez elég lehet egy első körben megalapozatlannak minősített feljelentés, illetve a hatóságok birtokába jutott, jogsértésre utaló bizonytalan információ is. Mi jöhet még?

A Kúria intellektuálisan nem nőtt fel a feladatához – kommentálták kormányzati körök a legfőbb bírói fórum egy, a parlamenti választással kapcsolatos döntését. Számos jogász – köztük egykori miniszter és államtitkárok, volt alkotmányjogászok, egy volt ombudsman és több ügyvéd – szerint ez egyszerűen tűrhetetlen. S hogy mire készülnek még, nem tudni, de félő, a független bíráskodás ellen újabb támadásokra kell felkészülni. Ha egyetért velünk, a linkre kattintva csatlakozhatnak hozzánk.

Az ellenzéki pártok többsége gyakorlatilag nincs jelen a magyar társadalomban, ezért valószínűleg az állampolgároknak kell megszervezniük azokat a helyi közösségeket, amelyekből kinőhetnek olyan politikai szerveződések, amelyek majd képesek lesznek megtörni a Fidesz túlhatalmát.

Sikerült Fehéroroszországgal egy platformra kerülni: Magyarország sem hajlandó nyilvánosságra hozni az Európa Tanács korrupcióellenes testületének jelentését. Van viszont egy 2015-ös dokumentum, amelyből kiderül, mi volt akkor a baj velünk. Vélhetően a helyzet azóta sem változott, nyilván ezért nem szeretné a kormány, hogy az újabb jelentést is megismerhessük.

Akár nő a képviselők fizetése, akár nem, ez ma az egyik legjobb állás Magyarországon: a nettó félmillióért elég havonta néhány napot az országgyűlési patkóban eltölteni. A választáson listás mandátumot nyert képviselők megbízólevelét egyébként pénteken adják át a Parlamentben.

A Fidesz még mindig migránsozik, miközben a számok makacs dolgok: 2010 és 2017 között mintegy 277 ezren nyújtottak be menedékkérelmet Magyarországon, de zömében az eljárás befejezését sem várták meg, hanem odébbálltak. Kiktől is védett meg minket százmilliárdokért Orbán Viktor? S kiktől védte meg Európát?

Kétségtelen, hogy torz a választási rendszer, s durván a győztes felé lejt a pálya, de ezt 2011 óta mindenki tudta. Ugyanakkor 1990-től nyilvánvaló volt, hogy nagyrészt az egyéni körzeteken múlik a parlamenti többség. Az ellenzéknek ezt idén sem sikerült felismernie.