Alaposan túllépik a hatáskörüket a kormányhivatalok, amikor magánszemély megrendelő által közzétett kormányellenes plakátokat távolíttatnak el – ez a hatályos jogszabályok alapján teljesen egyértelmű. Ennél már csak az a durvább, amikor a Jobbiknak az által megvásárolt plakáthelyekre kihelyezett saját politikai hirdetései miatt intézkednek. Ez cenzúra a javából.

Kinek a hibája, hogy a Fidesz által az államszocialista időkben elkövetett bűnök kapcsán ígért elszámoltatás elmaradt? Hiába módosítottak az alaptörvényt, hiába fogadták el a lex Biszkut, még azt sem sikerült az ügyészségnek tiszáznia, hogy az egykori belügyminiszter milyen szerepet játszott az 56-os forradalom utáni megtorlásban. A párt láthatóan azóta sem tudta megemészteni a fiaskót. A főügyész továbbra is másokra hárítja a felelősséget.

Nagyvonalúan döntött a kormánypárti többség: ne költsünk milliárdokat egy népszavazásra, ami arról szólna, hogy a korrupciós bűncselekmények büntethetősége tizenkét év elteltével évüljön el. A parlament gyorsított eljárásban el is fogadta ezt. Már a kérdés felvetése is annak beismerése, hogy a jelenlegi rezsim haszonélvezőinek korrupcióját a rezsim nem üldözi, tehát olyan hosszú elévülési idő kell, ami lehetővé teszi a büntetőjogi felelősségre vonást a jogállamiság visszaállítása után. De mit lehet majd ennyi idő elteltével bizonyítani?

Celebbé válni nem szabad, az egészséges exhibicionizmus viszont vállalható – véli Magyar György ügyvéd, akit a Hír TV Riasztás című műsora ezúttal nem aktuális ügyek miatt kereste meg, hanem a pályafutásáról kérdezték.

Nem lehet népszavazást tartani a római-parti gátról a Fővárosi Választási Bizottság szerint, mert törvény tartalmazza, hol épülhet a védvonal. De hogy hol legyen a gát, azt csak a budapesti közgyűlés döntheti el. A főpolgármester maga is népszavazást akar erről, és ennek nem lehet jogi akadálya. A végső szót a Kúria mondhatja ki.

Politikai „erőszakot vett” a jogállamiságon és az európai értékeken Dömötör Csaba államtitkár szerint „Brüsszel”, amikor minősített többséggel „lenyomták a torkunkon” a kvótahatározatot. És a Fidesz a kétharmad birtokában egyoldalúan, egyeztetés nélkül mi mindent nyomott már le a saját nemzete torkán? Kerestünk néhány példát.

Mi történik az elhunyt házastárs különvagyonával? – tette fel a kérdést blogunk egy olvasója. Ebből az özvegy végrendelet híján egy gyermekrésznyit örököl, a közös lakásból pedig akkor sem lehet kitenni, ha az volt társának magánvagyona volt, miközben annak tulajdonjoga kizárólag a gyermekekre száll.

Lehet szabadságharcot vívni Brüsszellel, s a kormány szembemehet az uniós döntésekkel, de az akár nap tízmillió forintba is kerülhet. Igaz, hol jön ez ahhoz, hogy az EU-csatlakozás óta napi kétmilliárdnyi közösségi forrás érkezett Magyarországra? Ha tartósan szembeszegülünk az uniós normákkal például a kvótaügyben, ennek egy részét akár vissza is fizethetjük.

Nem jogos a bilincs használata, ha az intézkedés alá vont személy együttműködő, és semmi jelét nem mutatja annak, hogy szökni vagy ellenszegülni akarna – mondta ki a Kúria. De a rendőrség nem ért a szóból, hiszen korábban is születtek hasonló bírósági ítéletek.

Valaki nagyon nem tud számolni, vagy átvertek minket, mert igazából semmilyen észszerű magyarázatot nem találtunk arra, hogyan sikerült 2015 óta plusz 270 milliárdot elkölteni a határvédelemre. Ha az unió ebből bármennyit hajlandó megtéríteni – ami eléggé kétséges –, biztosan fel fogja tenni ezt a kérdést.