Heves indulatokat váltott ki Magyarországon is, hogy a román táblabíróság a Heineken keresete alapján kimondta: nem lehet forgalmazni a Székelyföldön gyártott Igazi Csíki Sört. Ezzel kapcsolatban egyelőre csak annyi biztos, hogy a nagy multi és a helyi kis manufaktúra között a védjegyhasználat kapcsán kipattant vita jogerősen még nem zárult le.

Meglehetősen kellemetlen következményei lehetnek annak, ha Donald Trump amerikai elnök valóban komolyan veszi korábbi kijelentéseit, és mindenáron az amerikai kereskedelmi érdekek érvényesítésére törekszik. Akkor az Egyesült Államok és az Európai Unió között újabb kereskedelmi háború törhet ki. Ez mivel járna? A lehetséges következmények az egykori banánháború tapasztalatai alapján könnyen kiszámíthatók.

A Minapi Idők 2024 augusztusi száma szerint az olimpiai létesítmények súlya alatt elsüllyedt Csepel, de nem volt hiába az áldozat, mert az éremtáblázaton az első tíz nemzet között csak Magyarország szerepelt. A viccpárt kiadványa kétségkívül emlékeztet a kormánypárti Magyar Idők dizájnjára, de ha emiatt perelnek, hülyét csinálnak magukból.

Máig nem tudni, hogy igazából mi történt Körmenden, de az biztos, hogy tizennegyedik életévét még nem betöltött gyermekkel ágyba bújni mindenképpen bűncselekmény. Aki pedig tanárként fekszik le ennél fiatalabb tanítványával, már a szexuális visszaélés minősített esetét követi el. Az sincs rendben, ha a pedagógus 18 évnél fiatalabb diákjával szexel. Akkor sem, ha a diák beleegyezett az aktusba.

A napokban két ügy kapcsán is felmerült, hogy durva szakmai hibát követett el bíró. Nagy baj viszont bizonyosan nincs, legalábbis a hivatalos statisztika szerint: évente talán kéttucatnyi esetben vonnak felelősségre valakit. Háromezer emberből… Mellesleg uniós kollegáik a hazai sokszorosát keresik. 

Mást mondott a bíró az ítélet rendelkező részében, s mást a szóbeli indokolásban. Ilyenkor mi van? Semmi, a rendelkező rész az érvényes, a többi legfeljebb a bíró írói munkásságának része. Ezért felelősségre vonás sem igen jöhet szóba.

Tavaly decemberig adott időt a parlamentnek az Alkotmánybíróság arra, hogy pótolja alkotmányos mulasztását, és tisztázza, egymással ütköző alapjogok esetén mi a helyzet. Ez a kérdés merül fel például akkor, ha valaki a miniszterelnök háza előtt akar tüntetni. Vagyis: a magánélet szentsége vagy a gyülekezés szabadsága a fontosabb?  

Az alaptörvény szerint kétharmados többséggel választ a parlament államfőt, de a második körben már elég az egyszerű többség. Borítékolható, hogy Áder János lesz a befutó. A Jobbik úgy döntött, hogy be sem száll ebbe a lefutott meccsbe. A köztársasági elnöki tisztség körül egyébként volt már pár vitatható játszma.

Az eddigi népszavazási kezdeményezések tapasztalatai arra figyelmeztetnek, hogy az aláírásgyűjtés során a hibaszázalék 21-22 százalék körül alakul. Ha a Momentum az olimpia ügyében referendumot akar, ezt nem hagyhatja figyelmen kívül. Szóval az eddig összegyűjtött 110 ezerhez kell még jóval több mint hatvanezer aláírás - nem egészen 11 nap alatt.

A statisztika igen jól mutat: a regisztrált bűncselekmények között a bántalmazás hivatalos eljárásban címszónál évente ötven-hatvan eset található. A feljelentések száma ennek sokszorosa – közelít az ezerhez –, de elmarasztaló ítélet jó, ha egy-két tucatnyi ügyben születik. Akkor nincs itt semmi baj.