A levélben történő szavazás lehetősége csak a határon túli magyarokat illeti meg, miközben a külföldön dolgozó polgártársainknak akár órákat is utazniuk kell, ha élni akarnak a választójogukkal, amit csak személyesen gyakorolhatnak. Erre kétségkívül kell valamilyen biztonságos megoldást találni.

Előválasztás már biztosan lesz, és a polgárok elvileg augusztus 23-tól voksolhatnak majd a saját körzetük ellenzéki egyéni jelöltjeire, és minden valószínűség szerint több miniszterelnök-jelöltre is. De vajon meddig tart az egészségügyi veszélyhelyzet? Ha a kormány a kétharmad birtokában ezt is vég nélkül hosszabbítja, újabb lehetőségtől foszthatja meg a NER-rel nem szimpatizáló politikai erőket.

Államtitkot sértett-e a Parlament nemzetbiztonsági bizottságának jobbikos elnöke, amikor nyilvánosságra hozta, hogy a Puskás Aréna megközelítése érdekében a VIP-vendégek számára alagutat akarnak építeni? Gulyás Gergely miniszter szerint nincs ebben semmi titok. De akkor miért kezdeményezték a bizottságnál, hogy a beruházást ne a közbeszerzési eljárás általános szabályai szerint valósítsák meg?

Máig elég nagy a zűrzavar a koronavírus elleni védőoltás kapcsán. Nem tudni, hogy kit, mikor, hol és milyen vakcinával oltanak majd, de a miniszterelnök azt legalább most világossá tette: aki nem regisztrál, azon nem tudnak segíteni. Csakhogy egyelőre több a krónikus betegségben szenvedő – tehát fokozott kockázatnak kitett – ember, mint amennyien eddig a hozzáférhető adatok szerint összesen regisztráltak.

Úgy tűnik, a bíróság a bűncselekmények áldozatainak tetszőleges összegű kártérítést ítélhet meg, miközben például a Cozma-ügyben vagy a romagyilkosságok esetén nyilvánvaló volt, hogy ezek az összegek a terheltektől soha nem lesznek behajthatók. Ezért legalább a különösen súlyos, élet elleni bűncselekmények esetére létre kellene hozni egy állami pénzalapot, amely a sértettek, illetve hozzátartozóik javára lehetővé tenné a kártérítés kifizetését, és annak behajtása érdekében – a jogosultak helyett – az állam járna el.

Hétfőn lekapcsolják a Klubrádió még megmaradt utolsó, budapesti frekvenciáját is. Ettől kezdve a rádió csak interneten lesz elérhető. Bízunk azonban benne, hogy a világhálón az adót továbbra is sokan fogják hallgatni, mert a magyar háztartások zömében adottak a technikai feltételek, és a lakosság elég leleményes lesz ehhez.

Akár 150-200 ezer hallgatóját veszítheti el a Klubrádió, miután a bíróság döntése alapján a 92,9 MHz-es budapesti csatornán jövő héttől nem sugározhat. Így marad az internet, de az adó saját adatai szerint a világhálón csak 3-10 ezren kísérték figyelemmel a műsoraikat. A potenciális hallgatók köre azonban elég nagy marad, mert hatmillió magyar felnőtt fér hozzá az internethez. Már ha megfelelő eszközök birtokában tényleg folyamatosan hozzáfér.

Ha az állampolgárok válogatni akarnak a vakcinák között, megtehetik, legfeljebb majd a sor végére kerülnek – ezt ígérte Orbán Viktor miniszterelnök. Kár, hogy korábban még másként látta a helyzetet: nemsokára lesz mindenféle vakcina, és az emberek kényszer nélkül választhatnak is, melyikkel szeretnék oltatni magukat. Ezek szerint a kormányfő saját magával sem ért már egyet.

Újabb fejezetéhez érkezett a Klubrádió elleni hajtóvadászat. Tizenkét vidéki frekvenciát vettek el 2010 óta a rádiótól, és február 14-én lekapcsolhatják a még megmaradt budapesti adót is. A kétharmados többség tényleg ennyire fél az egyetlen, magát függetlennek valló, hagyományos rádiókészülékekkel hallgatható médiaszolgáltatótól?

Amennyiben egy gyógyszer alkalmazását nem a szakmai szabályoknak megfelelően engedélyezik, az felvetheti egyebek mellett a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés gyanúját. Többek között erről is szó esett az ATV A nap híre című műsorában.