Az nem megy, hogy egy törvénymódosítással mondják ki: a rokkantsági ellátás tetszőlegesen csökkenthető önkényesen megállapított százalékok alapján. De az Alkotmánybíróság ennél nem mondott többet, tehát a kormányra bízta, mit kezd az általa elrontott jogszabállyal. Ha a kabinet akarja, kárpótolhatja a rendszer 2011-es átalakításának károsultjait, de jövő tavaszig mindenképpen új szabályozást kell alkotnia. Azt viszont nem tudni, hogy ennek lesz-e visszamenőleges hatálya.

Erősen aggályos, hogy egy kormányzati szerv beavatkozhat egy másik hatalmi ág tevékenységébe, például a miniszternek meghatározó szerepe lesz a közigazgatási bírák és bírósági vezetők kinevezésében – állítja Magyar György ügyvéd. Így könnyen előfordulhat, hogy 2020-tól az állampolgárok és a hatalom közötti jogvitákban az állam érdekei érvényesülnek.

Nem sértheti a közösség nyugalmát az, akinek a magatartása alkalmas ugyan a köznyugalom megzavarására, de azt mások már feldúlták. Legalábbis a Kúria így látja a 2015 szeptemberében Röszkénél kitört balhé esetében. Ott egy operatőr rugdosta a menekülteket, de a bíróság szerint ez az adott helyzetben nem volt kihívóan közösségellenes magatartás. A döntésnek érdekes következményei lehetnek.

Az önkényuralom magától nem mond le a hatalomról, hanem azt meg kell dönteni. E tekintetben Magyar György nem optimista, de szeretne az lenni. Azt gondolja, közelebb visz a megoldáshoz, ha az emberek akár egy budiban is beszélgetnek egymással, meg aktívan jelen vannak a közéletben. Jelezte, hogy maga is részt vesz egy mozgalom létrehozásában, de erről egyelőre nem árult el többet.

A bíróságoknak az ítélkezés során jövőre figyelemmel kell lenniük a jogszabályok preambulumában megfogalmazott célokra, illetve az előterjesztő indokolására – így változik az alaptörvény, s ennek megfelelően módosítják a jogalkotásról szóló törvényt is. Ezzel két baj van: egy törvénynek vagy van preambuluma, vagy nincs – sokszor nincs –, az indokolást pedig a közlönyben kihirdetett szöveg nem tartalmazza. Az ügyek mögött pedig többnyire emberek vannak…

Szavazhassanak a külhoni magyar állampolgárok is az EP-választáson – ezt javasolta Brüsszel, és a kormány nevében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes sietve be is nyújtotta az erről szóló törvénymódosítást. Sok voksra azonban nem számíthatnak, mert az erdélyi magyarok ezúttal nálunk nem szavazhatnak. Az unió mást is üzent például a tisztességes kampánnyal kapcsolatban, de azt már nem hallották meg.

Az egészségügyi ellátórendszer súlyos problémáira figyelmeztet, hogy mind több a műhibaper. Az emberek pedig talán egyre kevésbé tűrik, hogy az orvosi hibák vagy mulasztások következmények nélkül maradjanak. Egy egészségügyi intézmény már százmilliót bukott emiatt. Vajon mi lesz a szívsebészügyben? 

Az állam és az önkormányzatok „törekszenek valamennyi hajlék nélkül élő személy számára szállást biztosítani” – írja elő az alaptörvény. De ez nem több, mint jogilag értelmezhetetlen ígérvény, viszont aki október 15-e után az utcán lakik, azt akár be is csukhatják.

A nyolc esztendeje tíz ember halálát – és sokmilliárdos kárt – okozó vörösiszap-katasztrófa kapcsán még nem született jogerős ítélet. Meddig lehet húzni egy ilyen ügyet? Úgy tűnik, sokáig, mert jó esetben az év végére is csak egy újabb elsőfokú verdikt születhet.

Kérdéses, érdeke-e Hódmezővásárhely fideszes többségű közgyűlésének egy újabb választási cirkusz, amely akár a képviselő-testület feloszlatását kezdeményező Márki-Zay Péter gyors bukásához is vezethetne. Vagy azzal járnak jobban, ha a polgármestert jövő októberig továbbra is gúzsba kötve táncoltatják?