Szinte minden létező fórumon az EU ellen beszél a magyar kormányfő, aki korábban még jó ötletnek tartotta a csatlakozást. Az egykor szélsőségesen euroszkeptikus Jobbik meg éppen egy viszonylag új uniós jogintézményben lát lehetőséget a magyar munkavállalók helyzetének javítására. Ekkorát fordult a világ?

Kezd átmenni bohózatba a vita arról, kinek lenne a dolga, hogy végre beavassa a közvéleményt: mi a baja az unió csalás elleni hivatalának a 4-es metróval. Pedig nagyon szeretnénk tudni, tényleg lenyúlt-e valaki sok tízmilliárdot a beruházásra költött pénzből. Tisztánlátás helyett egyelőre marad a sárdobálás.

Nem túl sok munkáért egészen korrekt juttatások járnak a mindenkori köztársasági elnöknek, de a volt államfők sem járnak rosszul. A másfélmilliós fizetés, a lakás, a sofőrös autó és a titkárság élethosszig biztosított.

Az áfa-botrányt kirobbantó Horváth Andrást gyanúsítottként hallgatták ki, megfeledkezve arról, hogy őt védi a közérdekű panaszokról és bejelentésekről szóló törvény. Egyébként sem valószínű, hogy az egykori adóhatósági tisztviselő a maga zöld dossziéjának összeállítása során bármilyen bűncselekményt követett volna el.

 Jobb, ha tudomásul vesszük: az áfának semmi köze a fogyasztói árhoz. Azt, hogy adott termékért vagy szolgáltatásért mennyit kell fizetnünk, a piaci viszonyok határozzák meg, és a vállalkozó dönti el, hogy a forgalmi adó csökkentését érvényesíti-e az áraiban. Az éttermekben a cech – bár az étkezőhelyi vendéglátás áfája 27-ról 18 százalékra csökkent – általában január 1-je után sem lett kisebb.

A magyar és az olasz hatóságok egyaránt nyomozást indítottak a magyar diákokat szállító busz olaszországi balesete ügyében. De meddig folyhat a párhuzamos eljárás? S ha lesz gyanúsított, őt hol vonják majd felelősségre?

Nem nyomozóhatóság és nem is büntethet, ennek ellenére eléggé nagyhatalmú szervezet az OLAF. Az uniós pénzek felhasználása kapcsán helyszíni ellenőrzést végezhet, betekinthet dokumentumokba, s meghallgathatja az érintett személyeket is. A vizsgálat lezárultát követően csak ajánlásokat tesz, de azokat illik komolyan venni.

Nagy kérdés, sikerül-e egyetlen hónap alatt összegyűjteni több mint 130 ezer aláírást a fővárosban, ami feltétele annak, hogy a budapestiek helyi népszavazáson nyilváníthassák ki a véleményüket arról, akarják-e a 2024-es olimpiát. Ha a referendumot kiírják, elvileg esély van rá, hogy az érvényes lesz, és többségbe kerülhetnek a nemek.

Hirtelenjében két cégtől is kirúgtak szakszervezeti vezetőket, ráadásul igen nagy valószínűséggel jogellenes módon. Ha az érdekvédők keménykednek és perre viszik a dolgot, a munkaadóknak csaknem bizonyosan visszakozniuk kell. A civileket könnyű vegzálni, de a szakszervezeteket egyelőre még úgy-ahogy védi a törvény.

Nem mindig hajtják végre az EU tagállamai a magyar bíróságok által kibocsátott európai elfogatóparancsot, miközben erről uniós jogszabály rendelkezik. Nem bíznak ugyanis benne, hogy a körözött személy itt minden esetben emberséges bánásmódban részesülne. Ha így gondolják, csak magunknak köszönhetjük.