Svédország barát vagy ellenség? A skandináv állam NATO-csatlakozásának blokkolása jogos reakció-e arra, hogy állítólag sértegették a magyar választókat, vagy inkább politikai zsarolásról van szó az uniós pénzek elmaradása miatt? Ez utóbbi vélekedést erősíti, hogy most egy 2019-es svéd oktatófilmre hivatkozva sértődünk meg, amely valóban éles kritikát fogalmaz meg Magyarországgal szemben, de ettől még 2020-ban jó barátok voltunk. A katonai szervezet a NER-re nem volt felkészülve...

Augusztus 20-án egy magyar állampolgár a tömegből beintett a budapesti látogatáson tartózkodó török elnöknek, amire válaszul féltucatnyi testőr leteperte, bántalmazta. Végül a TEK avatkozott közbe, és szabadította ki a szorult helyzetbe került embert. Azóta sem sikerült tisztázni, mi történt, mert a rendőrség a nyomozást sem volt hajlandó elrendelni.

Hiába várták az Országgyűlés népjóléti bizottsága ülésére az ellenzéki képviselők Pintér Sándor belügyminisztert. A rendezvényen sem ő, sem a kormánypárti politikusok nem jelentek meg, ahol a 300 milliárd forintért beszerzett lélegeztetőgépek utóéletéről szerették volna kérdezni a tárcavezetőt. A DK politikusa, a grémiumot vezető Varga Zoltán azt akarta megtudni, indult-e bárki ellen büntetőeljárás a túlárazott és nagyobb részben felesleges bevásárlás miatt. A gyanús közbeszerzések dokumentumainak egy részét egyébként a külügyben bedarálták!

Az euroatlanti elkötelezettség, a korrupció elleni fellépés, a leszakadó, elszegényedő rétegek védelme, a demokratikus alapjogok megóvása – ezek lehetnének a közös demokratikus ellenzék együttműködésének alapelvei. De ők inkább egymással marakodnak, ahelyett, hogy – megőrizve önállóságukat és identitásukat – ernyőszervezetben, választási pártban gondolkodnának. Meg kereshetnének fogást Orbán Viktoron is, akinek a nagy barátja úgy véli, 1956-ban fasiszták garázdálkodtak Magyarországon. Összefogás hiányában a Fidesz hátra dőlve várhatja az újabb kétharmadot 2026-ban is.

A szélsőjobbal szimpatizáló Kárpátia zenekar – amely egyebek mellett a Magyar Gárda indulóját is írta – koncertjét élvezhetik a recski cigánysor lakói a szeptember 2-ra tervezett bányásznapi ünnepségen, amelyet a sárlavinát kiváltó bánya szponzorál. A károsultak ettől aligha lesznek boldogabbak, mert vélhetően jobban örülnének annak, ha mielőbb segítséget kapnának tönkrement házaik helyreállításához.

Ma Magyarországon a külföldi elkövetőknek érdemes embercsempésznek állniuk, mert a jogerős ítélet után szélnek eresztik őket. A szabadításukra vonatkozó kormányrendelet ráadásul mindenkire vonatkozik, aki ellen a későbbiekben ilyen bűncselekmény miatt indul eljárás, mert a bírói verdikt meghozatala után mehetnek majd világgá. Tehát mit kockáztatnak? Legfeljebb néhány hónapos letartóztatást és kiutasítást, ami nem túl nagy ár azért, hogy egy-egy emberen akkor is ezer eurókat keresnek, ha a „mutatvány” nem sikerül, mert a pénzt előre kérik és kapják.

Az ősfideszes Pesty László állította, hogy rendelkezik külföldi szervereken őrzött adatokkal, amelyek szerint NER-közeli klántagok tisztességes vállalkozók rovására, törvénytelen eszközökkel óriási vagyonokra tettek szert. Erre azonnal lépnie kellene az ügyészségnek, amely azonban állam az államban, és parancsuralmi rendszerben működik. Nem véletlen, hogy Magyarország nem kér az Európai Ügyészségből. Másfelől aki vádaskodik, ne rébuszokban beszéljen, hanem álljon elő a bizonyítékokkal.

A bányahatóság nem indított eljárást a Recsken történt súlyos sárlavina kivizsgálására, mivel álláspontjuk szerint az nem volt üzemzavar. De ezt honnan tudják, ha nem is vizsgálódnak? Lehetséges, hogy az érintett lakóknak végül pert kell indítaniuk a káraik megtérítése érdekében? Megkerestük az ügyben érintett hatóságokat, ám érdemi választ még nem kaptunk. Úgy tűnik, a bürokrácia és a „jófejség” előbbre való, mint a bajba jutottak olyan helyzetbe hozása, mintha a katasztrófa be sem következett volna.

Egy „repedezett járdaszakasz kiszínezése inkább derültséget okoz a járókelőkben, és így a cselekmény megítélésekor az eljáró szervek józan humorérzékére is szükség van” – fogalmazott az Alkotmánybíróság még 2019-ben. A testület szerint kiemelendő, hogy Szombathelyen „az érintett járdaszakasz befestése nem okozott maradandó állagsérelmet az érintett felületen”. Ehhez képest most rendőrt küldtek a Magyar Kétfarkú Kutya Pártra, mert befestettek egy Széll Kálmán téri, rossz állapotban levő járdaszakaszt.

Rendben van az, hogy törvény erejénél fogva 2022. augusztus 1-jével ingyenesen az állam tulajdonába került a fővárosi Podmaniczky, Vörösmarty és Széchenyi tér, amelyeket használatra az V. kerületi, fideszes polgármester vezette önkormányzat kapott meg? Budapest pert kezdeményezett emiatt, a Fővárosi Törvényszék bírái pedig – miután vélhetően aggályaik voltak az eljárással kapcsolatban – az Alkotmánybíróság állásfoglalását kérték. Szerintem nem megalapozatlanul.