Az egykori szocialista tábor legvidámabb barakkja helyett a demokratikus országok közösségének legelnyomottabb barakkjává válunk, de nem kötelező birkának lenni – nyilatkozta Magyar György ügyvéd a Klubrádiónak. Szerinte széleskörű, az ellenzéki pártokra, a szakszervezetekre és a civil szerveződésekre is kiterjedő összefogással a torz választási rendszer dacára lenne esély leváltani a Fideszt.

Még be sem jegyezték, máris jogsértésre készül a Toroczkai Lászlóhoz, illetve új szélsőséges pártjához, a Mi Hazánk Mozgalomhoz köthető Nemzeti Légió. A keddi sajtótájékoztatójukról megjelent hírek alapján az egyenruhás, paramilitáris szerveződés egyik feladata a roma bűnözés elleni fellépés lehet. Toroczkaiék különben máris szerveztek Törökszentmiklósra akciót, ahol szerintük egy „cigány klán tartja rettegésben a helyieket”. A tüntetést a rendőrség betiltotta, de azt mégis meg akarják tartani.

Átírja egy civil szerveződés a kormányzati propaganda részét képező plakátokat. Ez a bírósági gyakorlat szerint belefér a véleménynyilvánítási szabadságba, de a hirdető ettől még polgári pert indíthat, ha bizonyítani tudja, hogy a gerillakampánnyal milyen kárt okoztak neki. Ezt azonban elég nehéz lenne számszerűsíteni.

A választási bizottságok a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei, amelyeknek feladata egyebek mellett a választások tisztaságának biztosítása, a pártatlanság érvényesítése. Az igazságügyi államtitkár mégis vette a bátorságot, hogy a Nemzeti Választási Bizottság egyik döntését nyilvánosan bírálja.

Fideszes aktivisták úgy gyűjtöttek aláírásokat Orbán Viktor hét pontjának támogatásához, hogy azt állították: az EP-választáshoz való induláshoz kérik a választók hozzájárulását. A Kúria szerint ez sérti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét, az Alkotmánybíróság viszont úgy vélte: nincs ezzel semmi baj, mert a véleménynyilvánítás szabadságába belefér, ha a pártok közvetlenül keresik a kapcsolatot a választókkal, s akár a személyes adataikat is felveszik. A hazugságot nem vizsgálták, miként azt sem, a parttalan aláírásgyűjtés összeegyeztethető-e az uniós adatvédelmi rendelettel.

Bő két hete van már csak az európai parlamenti választásra listát állító kilenc pártnak arra, hogy éljen az állami média által biztosított ingyenes reklámidővel. Ez a Nemzeti Választási Bizottság múlt heti határozata szerint listánként 33 perc húsz másodperc. A Fidesz-propagandára viszont egyetlen híradóban is négy percet ad a „köztévé”. Tényleg ez az esélyegyenlőség?

„A bírói hatalom nem lehet független az államtól, hiszen maga is része annak” – mondta a házelnök éppen egy hete. Ráadásul úgy gondolja, a bírónak el kell döntenie, az államot védők vagy az azt támadók oldalára áll-e. Ez akkora ostobaság, hogy elemi felháborodást kellett volna kiváltania. Miután nem ez történt, mi nem hallgatunk tovább.

Hiába jelenti fel a DK csalás miatt a miniszterelnököt, mert hazudtak a magánnyugdíjpénztári megtakarítások állami lenyúlása kapcsán. Ezzel ugyan millióknak okoztak kézzelfogható anyagi kárt, de nem ugyanez történt például az áfa 27 százalékra történő emelése kapcsán is? Csakhogy senki ne az igazságszolgáltatástól várjon megoldást; a döntés a választók kezében van.

A közjóról, a jogszabályok sokoldalú megalapozásáról hablatyol a Fidesz a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvényben. Ám január vége óta a kormány honlapján egyetlen új előterjesztés sem jelent meg, miközben kötelező lenne lehetőséget biztosítani a törvénytervezetek és rendeletek véleményezésére. Igaz, ezt eddig sem vették túl komolyan.

Ha az Országgyűlés ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést határozott időre felfüggesztheti vagy berekesztheti. Csakhogy ez nem lehetne szabadon választott opció: amennyiben nincs esély a Ház törvényes működésének fenntartására, be kell zárni a boltot. A parlamenti törvénnyel ezért alapvető bajok vannak.