Fideszes aktivisták úgy gyűjtöttek aláírásokat Orbán Viktor hét pontjának támogatásához, hogy azt állították: az EP-választáshoz való induláshoz kérik a választók hozzájárulását. A Kúria szerint ez sérti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét, az Alkotmánybíróság viszont úgy vélte: nincs ezzel semmi baj, mert a véleménynyilvánítás szabadságába belefér, ha a pártok közvetlenül keresik a kapcsolatot a választókkal, s akár a személyes adataikat is felveszik. A hazugságot nem vizsgálták, miként azt sem, a parttalan aláírásgyűjtés összeegyeztethető-e az uniós adatvédelmi rendelettel.

Bő két hete van már csak az európai parlamenti választásra listát állító kilenc pártnak arra, hogy éljen az állami média által biztosított ingyenes reklámidővel. Ez a Nemzeti Választási Bizottság múlt heti határozata szerint listánként 33 perc húsz másodperc. A Fidesz-propagandára viszont egyetlen híradóban is négy percet ad a „köztévé”. Tényleg ez az esélyegyenlőség?

„A bírói hatalom nem lehet független az államtól, hiszen maga is része annak” – mondta a házelnök éppen egy hete. Ráadásul úgy gondolja, a bírónak el kell döntenie, az államot védők vagy az azt támadók oldalára áll-e. Ez akkora ostobaság, hogy elemi felháborodást kellett volna kiváltania. Miután nem ez történt, mi nem hallgatunk tovább.

Hiába jelenti fel a DK csalás miatt a miniszterelnököt, mert hazudtak a magánnyugdíjpénztári megtakarítások állami lenyúlása kapcsán. Ezzel ugyan millióknak okoztak kézzelfogható anyagi kárt, de nem ugyanez történt például az áfa 27 százalékra történő emelése kapcsán is? Csakhogy senki ne az igazságszolgáltatástól várjon megoldást; a döntés a választók kezében van.

A közjóról, a jogszabályok sokoldalú megalapozásáról hablatyol a Fidesz a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvényben. Ám január vége óta a kormány honlapján egyetlen új előterjesztés sem jelent meg, miközben kötelező lenne lehetőséget biztosítani a törvénytervezetek és rendeletek véleményezésére. Igaz, ezt eddig sem vették túl komolyan.

Ha az Országgyűlés ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést határozott időre felfüggesztheti vagy berekesztheti. Csakhogy ez nem lehetne szabadon választott opció: amennyiben nincs esély a Ház törvényes működésének fenntartására, be kell zárni a boltot. A parlamenti törvénnyel ezért alapvető bajok vannak.

Az ORFK tájékoztatása szerint 850 rendőr vett részt, s 1305 helyszínen több mint másfélmillió járművet ellenőriztek a múlt szerdai akció során. Ezerből azonban nem egészen négy gyorshajtó autóst értek tetten! Ezért érdemes? Másfelől a megengedett sebesség túllépése csupán az összes gyorshajtás miatt bekövetkezett baleset három százalékának, a többi meg a sebességnek nem az út- és látási viszonyokhoz alkalmazkodó megválasztása az oka. Az meg nem mérhető. De el lehetne magyarázni!

Strasbourg dönthet bármiről, Magyarországnak semmi nem jön össze? Az emberi jogi bíróság 2015 őszén mondta ki, hogy egy éven belül ki kell dolgozni olyan hazai szabályozást, amely alkalmas a perek elhúzódása miatti kárigények rendezésére. A kormány tavaly ősszel benyújtott egy tervezetet, amely idén júniusban hatályba lépett volna, de a parlament egyelőre nem döntött. Azt sem tudni, hogy ez egyáltalán a tavaszi ülésszakon napirendre kerül-e, így az egyéves határidőből legkevesebb három évvel kicsúszunk.

Jövő héten szavaz a parlament a családvédelmi akciótervről, amely ellenzéki vélemények szerint kifejezetten a tehetősebbeknek kedvez, szakértők pedig úgy látják, ettől nem nő meg a szülési kedv. Létbiztonság, megfelelő egészségügyi, szociális és mindenkinek egyenlő esélyeket kínáló oktatási rendszer nélkül ugyanis kockázatos gyermeket vállalni.

Mit akar Orbán Viktor: kilépni az Európai Néppártból, esetleg kivezetni Magyarországot az EU-ból? Nem tudni, csak annyi bizonyos, hogy a miniszterelnöknek a magyar mozgástér már kevés. Európai tényezővé akar válni. Ahhoz viszont a ma nem egészen tízmilliós Magyarország kevés. De akkor mi a szándéka?